Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle

Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján beszélt a szociális kríziskezelő programról. Azonnali intézkedést igényel a lakáshitelek védelme, a méltányossági nyugdíj, az utazási kedvezmények kérdése, a kis- és középvállalkozások segítésére irányuló hitelprogramok, és az építőipari beruházások további működésének biztosítása – jelentette ki a politikus.

Milyen aranyos nyilatkozat, nemde? Legellenállhatatlanabb báját az adja, hogy a derék Tóbiás úgy tesz, mintha nem ők lennének a felelősek a lakáshitelek bedőlésétől kezdve, a kis- és középvállalkozások ellehetetlenülésén át, az építőipar hanyatlásáig gyakorlatilag mindenért. Mintha nem is ők, hanem valami árnyékkormány intézné a hon ügyeit immár nyolcadik éve.

A Magyar Királyi Csendőrség (3. rész)

A kiegyezést követően a Magyar Királyság területén a neoabszolutista állam valamennyi szervezetét feloszlatták. Voltak azonban olyan szervezetek – mint például a vámhivatalok – amelyeket azon nyomban létre is hoztak és a régi munkatársak többségét is átvették. A csendőrség nem tartozott ezen testületek közé. A magyar Szentkorona alá tarozó területek közül csupán Erdélyben és Horvátországban maradt fenn egy-egy császári csendőr ezred. Horvátországban a horvát autonómia tette ezt lehetővé. Erdélyben pedig elsőrendű birodalmi biztonsági érdek volt a csendőr ezred további működtetése, mivel egy esetleges fegyveres konfliktus esetén hadműveleti területnek tekintették a térséget. A hadműveleti területen pedig létfontosságú volt a megfelelő közbiztonság szavatolása, amelyre ebben az időben más szervezet nem volt alkalmas.

A Magyar Királyi Csendőrség (2. rész)

A Habsburg-csendőrség felállítását megelőzően – a XIX. század első felében – magyar kezdeményezés is létrejött a csendőrség magyarországi kialakítása érdekében. A főrendi ház tagjai gyűjtésbe fogtak a magyar csendőrség létrehozásáért. Akkor azonban az uralkodó még nem szimpatizált a gondolattal. A szervezet létrehozásához szükséges anyagi és jogi támogatást nem biztosította a kezdeményezés számára, ezért az elenyészett.

Mivel a XIX. század hatvanas éveinek a közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a neoabszolutizmus államalakulata nem tartható fenn – amelyet megerősített a Habsburg birodalom solferino-i (1859. június 24.) és königgrätz-i (1866.július 3.) veresége is – az uralkodó ház és a magyar nemzet képviselői között megindultak a tárgyalások. A magyar nép érdeke is a tárgyalás volt, mivel a neoabszolutizmus körülményei között egyre nehezebb helyzetbe került a nemzet.

A Magyar Királyi Csendőrség (1. rész)

Magyarországon a csendőrséget 100 éven belül három ízben állították fel: 1849-ben, 1881-ben, valamint 1919-ben, és három ízben szüntették meg: 1867-ben, 1919-ben és 1945-ben. A megszűntetés oka mindhárom alkalommal deklaráltan nem szakmai, hanem politikai volt.

A csendőrség francia eredetű intézmény. A testület neve eredetileg „Maréchaussée” volt. A XIII. században a francia királyok hoztak létre a hadra kelt sereg kötelékében olyan alakulatokat, amelyek hivatása a katonák által elkövetett bűncselekmények (tipikusan fosztogatás, erőszakosság, gyilkosság, gyújtogatás stb.) megelőzése és felderítése volt. Mivel a testület jól működött, a hatáskörét fokozatosan kiterjesztették a haderőre békeidőben is, majd a hadműveleti területek polgári lakosságára, végül pedig – lakossági kezdeményezésre – a Francia Királyság teljes területén az egész polgári lakosságra is.

A Magyar Királyi Csendőrség

A Magyar Királyi Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt, megalapításától, 1881-től, a 2. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig, 1945-ig.

Veszélyes játék kezdődik Európában a magyar kártyával

Veszélyes játék kezdődik Európában a magyar kártyával, amely nagyon hasonlít a II. világháborút megelőző időszakhoz – állítja a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) első alelnöke.
Anna Belousovová Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szombati budapesti rendezvényén elhangzott kijelentésére reagált, miszerint a párt követelni fogja a trianoni határok ledöntését és a Beneš-dekrétumok eltörlését.

Szemben Trianonnal – beszámoló a HVIM rendezvényéről

Június tizenharmadika van, három óra körül jár az idő. A Paprika vendéglő teraszán Toroczkai László ebédel. Okosan teszi, közeleg a hagyományos Trianoni tiltakozó menet ideje, s bár az elmúlt tíz esztendőben mindig rendben lezajlott, Magyarországon, ma, sohasem tudhatja az ember, mikor köt ki egy cellában, és ott csapnivaló a koszt.

Szállingóznak az emberek a Regnum Marianum hűlt helyére, már érkeznek a rendőrségi kisbuszok is ötösével, slattyog a vízágyú, megérkezett az aknavető és pásztáznak a kamerák.

Tizenhat óra harminckét perc. Most kezdődne a megemlékezés, a Magyar Gárda szépen felsorakozott, legalább négyszázan állnak fegyelmezetten, hármas sorokban. Sok a civil, de a kezdés várat magára.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com