Hivatalosan hétfőn kezdődött meg Franciaországban a párizsi klímacsúcs, amelyen 195 ország vezetői és klímaszakértői vesznek részt – köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, Angela Merkel német kancellár. A hétfői megnyitón Áder János magyar köztársasági elnök is felszólalt. A tanácskozás célja, hogy most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá a tagállamok annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A remények szerint az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
Lakatos Mónika az M1 műsorában elmondta: az iparosodás kezdete óta már mostanáig 1 fokot emelkedett a globális hőmérséklet. A grönlandi jégtakaró évente átlagosan 250 milliárd tonnát veszít a tömegéből – emelte ki a szakértő, hozzátéve: ezek már beindult folyamatok, reális veszélyek, amelyek a 2 fok elérésével fokozódnak. Kiemelte továbbá, hogy a 2 fok globálisan értendő, vannak régiók – ilyen területen fekszik Magyarország is – amelyek jobban melegszenek.
Kifejtette továbbá, hogy ha még ennél is nagyobb lenne a globális földfelszín hőmérsékletemelkedése, akkor az igazán nagy gondot az jelentené, ha az antarktiszi kontinentális talapzaton nyugvó jég elkezd olvadni, mert ez többméteres, akár 5 méteres tengerszint emelkedést okozna – emelte ki a szakértő, aki szerint már egyméteres tengerszint emelkedés is a világ népességének több mint felét érintené, akik a partokon élnek. Mindez olyan éghajlati menekültáradatot indítana el, amelyet nagyon nehéz lenne kezelni – hívta fel a figyelmet az éghajlatkutató. Emellett vannak olyan területek – mint például a Közel-Keleten, Közép-Ázsia egyes régióiban, Észak-Afrikában – ahol az ivóvízhez való korlátozott hozzáférés már jelenleg is probléma – tette hozzá.
Lakatos Mónika azt mondta: bízik abban, hogy a mostani csúcson sikerül megállapodni a résztvevőknek. Ezzel együtt viszont meg kell kezdeni a felkészülést is, például alkalmazkodási stratégiák kidolgozásával – hangsúlyozta. Ebben a felkészülésben a szakértő szerint az Európai Unió és Magyarország is jól halad. Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója elmondta, hogy Magyarországnak már van éghajlatváltozási, azon belül egy alkalmazkodási stratégiája. Lakatos Mónika úgy tudja, a kormány ezzel kapcsolatos javaslata elkészült, és bíznak abban, hogy az mielőbb a parlament elé kerül.
(MTI)