Már régóta írni akartam a legújabb gyurcsányi akciókról, és ezt most olyan formában teszem meg, hogy beavatom a kedves Olvasót egy kulisszatitokba, azaz elmesélem, milyen is az, amikor az egyszeri jobbikos firkász Gyurcsányról akar írni.

Jómagam – paradox módon – a nemzeti radikálisok mérsékelt szárnyához tartozom. Végtelenül higgadt, szelíd és humánus ember vagyok; szabad időmben vemhes macskákat szoktam simogatni, járókeretet hegesztek emeszpés nyugdíjasok számára, és leállítom a forgalmat a négyes főúton, amikor süncsaládok kelnek át rajta. A nap azon szakaszában, amikor a legmegbocsátóbb hangulatban vagyok, na, olyankor szoktam gyurcsányos híreket böngészni a világhálón. És aztán bezárkózom a családom elől, ráharapok egy tiszta zsebkendőre és klaviatúrát ragadok, hogy megírjam a gyurcsányos hírekkel kapcsolatos kommentáromat.

Néhány óra múlva, amikor már csak alig-alig habzik a szám, és a szemem előtt sem táncolnak sötét karikák, visszaolvasom, hogy mit alkottam, eldöntendő, hogy abban a formában kikerülhet-e a nyilvánosság elé. Először higgadtan kigyomlálom az irományból a becsületsértő jelzőket, majd a szalaiannamaris bűncselekményt megvalósító hasonlatokat is. Utána következnek a határozók, alanyok és állítmányok, így végül nem marad más, mint a puszta névelők halmaza.

Namármost: csupán névelőket feltölteni a Jobbik Hajdú megyei hírportáljára botorság, elvégre ilyesmihez a kedves Olvasó bármelyik honlapon korlátlan mennyiségben hozzá tud férni, nem igaz? De – felelem magamnak, és a művelet kezdődik elölről. Gyurcsányos hír, bezárkózás, szájpecek, klaviatúra…

A folyamat végén a legjobb esetben marad egy-egy mondat. Most beidézem a nagyérdemű számára, hogy melyik az a mondat, ami a legutóbbi gyurcsányos írásomból megmaradt. Azon hírt próbáltam meg kommentálni, miszerint a jeles táncoskomikus egymillió forintot ajánlott fel a gyöngyöspatai romák segítésére. Íme az átfogó öncenzúra végén visszamaradó zacc:

“Felrémlik a néhány évvel ezelőtti kép, amikor egy Gyurcsány Ferenchez feltűnően hasonlító szánalmas pojáca áll a híradó kamerája előtt, és felajánl kettő darab pokrócot a cunami sújtotta Indonéziának.”

Ma délelőtti kertészkedésem során az ásó kifordított a földből egy lóférget. Hosszasan szemléltem Istennek eme apró, de annál kártékonyabb teremtményét, s közben megvilágosodtam. Rájöttem Gyurcsány Ferenc létezésének értelmére. Ha nem létezne Gyurcsány Ferenc, ugyan kihez képest lenne ilyen ellenállhatatlanul rokonszenves Istennek eme apró, de annál kártékonyabb teremtménye?

Szebb Jenő
szebbjovo.hu