A tárgyaláson tanúként vett részt Papp Károly rendőr altábornagy, aki a vádbeli cselekmények idején megyei főkapitány volt, az események után nem sokkal az egyik vizsgálóbizottság vezetője lett, ma pedig országos főkapitány. A bíró azt kérdezte tőle, hogy miért nem tettek javaslatot a jelentésben felelősségre vonásokra. Az altábornagy annyit válaszolt: ilyen utasítást nem kapott a bizottság.
Az ügyész azt vetette fel: a tanú nem furcsállta-e, hogy elmaradt a felelősségre vonás, mire Papp Károly megjegyezte: ezzel nem foglalkozott, akkoriban Fejér megyei főkapitány volt.
Papp Károly néhány perces tanúmeghallgatásán beszélt arról, hogy a 2006. október 23-ai rendőri intézkedésekkel kapcsolatban a bizottság jelentése eltúlzottnak, szükségtelen, aránytalan mértékűnek találta a kényszerítő eszközök, például a könnygáz, a gumilövedék használatát. Védői kérdésre hozzátette, hogy ezt elsősorban azokkal az eseményekkel kapcsolatban állapították meg, amelyekről készült képfelvétel.
A tárgyaláson ismertetett jelentés a 2006 őszi rendőri tevékenység szakszerűtlenségét többek között a hiányos biztosítási tervek, a kényszerítő eszközök használata, valamint esetenként éppen a szükséges intézkedések elmaradása miatt állapította meg.
A jelentés szerint a gyülekezési jog gyakorlásának védelme azt is magában foglalja, hogy a békésen, jogszerűen demonstrálókat megóvják, elkülönítik a jogsértő személyektől, csoportoktól. Ilyen szempontból sem volt megfelelő 2006. október 23-án délután a Fidesz Astoriánál tartott békés nagygyűlésének rendőri biztosítása – állapították meg.
A büntetőper bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken, és a tervek szerint tavasszal hirdetnek elsőfokú ítéletet. Addigra a 2013 szeptemberében kezdődött büntetőperben már csaknem száz tárgyalást tartanak és több mint kétszáz tanút hallgatnak meg.
A rendőri vezetők büntetőperében a következő hetekben tanúként hallgathatják meg mások mellett Gönczöl Katalin egykori ombudsmant, Balsai István alkotmánybírót, a Fidesz korábbi politikusát és Lázár János minisztert, aki szintén fideszes képviselő volt a vádbeli cselekmények idején, továbbá Gyurcsány Ferenc DK-s politikus, akkori miniszterelnököt és párttársát, Vadai Ágnest, aki akkoriban szocialista képviselő volt. Lázár János az elnöke, Vadai Ágnes pedig a tagja volt a parlament rendészeti bizottságának a vádbeli időszakban.
Gönczöl Katalin vezetésével is vizsgálta egy bizottság az eseményeket, és 2007 elején közzétett jelentésük szerint a 2006 szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály – benne az akkori ellenzék -, továbbá a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség, továbbá hibázott a rendőrség, a miniszterelnök és a köztársasági elnök is.
Balsai István a 2010-es választások után miniszterelnöki megbízottként készített jelentése 2011-ben látott napvilágot, és többek között azt fejtegette, hogy terrorcselekmények történtek 2006. október 23-án Budapest belvárosában, és megalapozottan feltehető, hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan tűrte el a túlkapásokat, legfelsőbb politikai utasításra cselekedett.
A Fővárosi Törvényszéken folyó büntetőper vádlottja többek között Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány és Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy. Az ügyészség álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.
(MTI)