Emlékszem, a 2014-es választások idején próbáltam győzködni a bizonytalan ismerőseimet, miszerint a Fidesz és az MSZP egykutya. Azt hiszem, hogy a most beindult kampány eddigi fejleményeit tekintve jövőre sokkal könnyebb dolgom lesz.

Először a 2006-os országgyűlési választás kampányában jelentette be Gyurcsány Ferenc – akkori miniszterelnök – a „terrorveszélyt”, miszerint szlovák imposztorok „robbantásokat kívánnak Magyarországon elkövetni választási nagygyűléseken a magyarországi helyzet destabilizálására”. A közéletet sikerült kellően hiszterizálnia, a 2006. március 15-i ünnepi megemlékezést példátlan rendőri készültség mellett tartották meg. A második „terrorveszélyt” az őszi önkormányzati választás kampányára időzítették Gyurcsányék, érdekes módon pont megint egy fideszes nagygyűlés megzavarására. A harmadik „terrorveszélyt” 2006. november 4-ére – a Fidesz szolidaritási menetére – vizionálta a szocialista kormány.

Nyilvánvaló volt akkoriban, hogy az összes bejelentés mindenféle alapot nélkülöző ócska riogatás. A politikai ellenfél lejáratása, ellehetetlenítése volt a cél. A Fidesz kellőképpen fel is háborodott miatta – teljes joggal. És most eltelt tíz év, és a Fidesz ugyanazt csinálja, mint amit annak idején Gyurcsányék – de szintet lépve.

Akkoriban ugyanis a szocialisták egy-egy napot jelöltek meg a fenyegetés dátumaként – ma a Fidesz permanens rettegésben akarja tartani a nyugdíjasokat. A Habony-média boszorkánykonyhájában azt főzték ki, hogy mostantól kezdve Vona verőlegényeiről szólnak majd a hírek, a jobbikos hordák által leköpött, megalázott, tarkón vert nyugdíjasokról, rettegő öregekről és áldozatra vadászó Vona-legényekről.

Immár nem kötődik dátumhoz a félelemkeltés. Tessék rettegni a hét minden napján! Öregnek, gyengének, védtelennek tetszik lenni? Az nagyon nagy baj, mert a jobbikos személyek bárhol felbukkanhatnak, vérszomjas kedvükben kerekes szatyrokat rúgnak fel, ősz hajakat cibálnak meg, és mindenkit leköpnek, akiről csak kicsit is lerí, hogy nyugdíjas.

Azóta akadt egy aprócska probléma a projekttel. Túl átlátszó. Az Orbán-hívő fanatikusokon kívül nem hiszi el senki az ilyesfajta kamuhíreket. Akinek magasabb az IQ-ja egy tál odaégetett sültkrumpliénál, az döbbenten konstatálja, mire is akarja őt rávenni az immár minden gátlását levedlett narancsos hatalom. Az Origo és a TV2 nevű orgánumok jeles képviselőit a köznép számon is kéri például a Facebook-oldalukon, megérdeklődve, hogy ezt a fajta gusztustalan uszítást mennyi pénzért vállalták el.

Például az Andor Éva nevű TV2-s propagandistát, a rémhírterjesztő szöveg beolvasóját a minap arról kérdezte az internet népe, hogy vajon lesül-e a bőr a csinos pofikájáról, miközben nyilvánvaló hazugságokkal mételyezi a magyar társadalmat. A durvább megnyilvánulásokat most nem idézném, de álljon itt egy megjegyzés, amely kellőképpen elgondolkodtató: “Mindig érdekelt, hogy milyen emberek lehettek azok, akik a náci rezsimet is támogatták annak idején. Hát kb. ilyenek, mint te.”

Még csak a kampány elején vagyunk. Ha majd jön a tavasz, és Habony Árpi nagyot szippant a porból, akkor a nyugdíjasokat elrabló és kegyetlenül megkínzó jobbikos ufók és gyíkemberek is sorra fognak kerülni. Meg még mi minden, mit bölcselmünk álmodni nem képes?

Addig is tartsuk szárazon a puskaport, és jól jegyezzük meg, hogy Orbán és Gyurcsány között semmi különbség nincsen. A saját hatalmának fenntartása érdekében pont ugyanarra képes az egyik, mint a másik. Egy békés, jóindulatú, béketűrő nemzet tagjait bármikor és a legnagyobb profizmussal képesek gyűlöletre hangolni, ha az önös érdekeik úgy kívánják. Rajtunk múlik, hogy felülünk-e az aljas provokációnak.

Bogdán Szabolcs

szebbjovo.hu