A moldovai parlamenti választások után lezajlott események azt bizonyítják, hogy a moldáv állam összeomlása és Romániával való egyesülése elkerülhetetlen, és ezért Oroszországnak mihamarabb el kellene ismernie Transznisztria (Dnyeszter-mellék) függetlenségét – hangzott el egy orosz külpolitikai szakértői kerekasztal-beszélgetésen. Más vélemények szerint a Bukarest és Kisinyov közötti diplomáciai háború mindkét országban csupán belpolitikai célokat szolgál és érintetlenül hagyja a jelenlegi országhatárokat. Miután Ukrajna határos az érintett államokkal, érdemes egy bővebb pillantást vetni a helyzetre.

A Putyin-éra elnöki hivatalának nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője, Modest Kolerov egy, a napokban Moszkvában megtartott szakértői kerekasztal-beszélgetésen annak a határozott véleményének adott hangot, miszerint Moldova a közeljövőben egyesülni fog Romániával, és ilyen körülmények között sürgősen rendezni kell Transznisztria helyzetét. Az orosz szakértő szerint nyilvánvaló, hogy Transznisztria nem maradhat Moldova része, ezért szükséges, hogy Oroszország felkészüljön a Moldova és Ukrajna közé beékelődő szakadár terület független államként való elismerésére.

Időközben Moszkva is magáévá tette a kisinyovi vádakat, melyek szerint a moldovai áprilisi zavargásokért a bukaresti titkosszolgálatokat terheli a felelősség. Oroszország elvárja Brüsszeltől, hogy kérje számon Bukaresten az állítólagos román titkosszolgálati aknamunkát. Dmitrij Medvegyev elnök külpolitikai tanácsadója, Szergej Prihogyko kijelentette: Oroszország “rendkívül elégedetlen” amiatt, hogy az Unió gyakorlatilag szemet hunyt a Romániának a moldovai belügyekbe való állítólagos beavatkozása fölött.

Eközben a kisinyovi parlament alelnöke, Vlagyimir Ţurcan figyelmeztette Bukarestet, hogy a román elnöknek a két ország közötti határegyezményre vonatkozó kijelentései komoly következményekkel járhatnak és akár Erdélyre is vonatkoztathatóak. Mint ismert, Traian Basescu a közelmúltban a román és a moldovai önkormányzatok képviselőinek Piatra Neamţ-i tanácskozásán fölöslegesnek nevezte a Kisinyov által szorgalmazott kétoldalú határegyezmény aláírását, ez ugyanis szerinte felérne a Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló Molotov-Ribbentrop-paktum “szentesítésével”. Moldova szerint a fenti kijelentés egyértelmű politikai provokációnak tekinthető.

Vlagyimir Ţurcan úgy véli, hogy Moldova EU-integrációja felgyorsításának ürügyén meghirdetett állampolgársági procedúra megkönnyítésével Bukarest mézesmadzagot húzott el a Pruton túli fiatalság orra előtt, és ezzel valójában az ország szuverenitása ellen indított támadást. A moldáv törvényhozás alelnöke szerint Basescu veszélyes játékot űz a határegyezmény elutasításával, hozzátéve: az Erdély-kérdés is felerősödhet az ügy kapcsán, hiszen Erdélyt szintén szovjet közreműködéssel, az 1947-es párizsi békeszerződést követően csatolták Romániához. A moldáv politikus tulajdonképpen azt állítja: ha Moldovát annektálná Bukarest, azzal egyben Erdély elszakadását kockáztatná. Ţurcan azonban elhallgat több perdöntő tényt. Míg Moldova lakosságának 78 százaléka román nemzetiségű, és az egyesülés révén egy kommunista diktatúra, s egyben Európa legszegényebb országának állampolgárságát uniós állampolgárságra cserélnék, addig Erdély viszonylag fejlett gazdasággal bír, az EU határain belül fekszik, etnikai összetételét tekintve pedig közel 75 százalékban román nemzetiségűek által lakott – vagyis Románia nyugati határainak átrajzolása mellett kevés érvet lehetne találni.

Mindenesetre ha a moldáv aggodalmaknak nem is lenne alapjuk, a román államfő utóbbi hetekben tett nyilatkozatai kellő munícióval szolgáltak a két ország egyesülésével riogatók számára. Traian Basescu rögtön a kisinyovi zavargások és az azt követő megtorlások után bejelentette a repatriálási procedúra felgyorsítását. Majd egy, a napokban kiszivárgott ausztriai jelentés arról tett említést, hogy a román fővárosba akkreditált EU-diplomaták közötti találkozón Basescu egyenesen a német újraegyesítéssel példálózott, felhíva a figyelmet arra, hogy noha a második világháború után Romániát is felosztották, Bukarest számára nem adatott meg a lehetőség, hogy a “két állam, egy nemzet” valóságáról beszéljen. A jelentés arról is beszámol, hogy 2010-ben Románia már hetente ezer moldovai személy állampolgárság-igényét kívánja teljesíteni. Basescu leszögezte: a romániai intézkedést egyetlen EU-tagállam sem kifogásolta hivatalosan, Bukarest pedig valamennyi, a “történelmi események” folyamán állampolgárságát vesztett románnak visszaadja az állampolgárságot – írta az erdélyi Krónika. Az államfő nem rejtette véka alá, hogy Bukarest politikai megfontolásból könnyítette meg a határon túli románok honosítását, megpróbálva “esélyt adni” a Moldovai Köztársaságban élő fiataloknak.

Mindezek ellenére Romániában és Moldovában is számos politikai szakértő véli úgy, hogy a mostani, elmérgesedett nyilatkozatháború nem rejt magában komoly veszélyeket, mesterségesen felkorbácsolt indulatok ütköznek, a konfrontációnak elsősorban belpolitikai üzenete van. Az újonnan megválasztott kisinyovi vezetés a hatalmát szeretné megszilárdítani és az országban kialakult polgárháborús helyzetről szeretné elterelni a figyelmet a kreált ellenségképpel. A román államfő pedig pártjának, a demokrata-liberálisoknak (PD-L) gyűjti a szélsőséges szavazatokat az őszi elnökválasztás tesztjének is tartott június 7-ei, európai parlamenti választások megnyeréséért.

Kijevi reakciók

Az állítólagos határmódosítási szándékokról szóló nyilatkozatháborúba Kijev is beszállt. Az ukrán védelmi miniszter, Jurij Jehanurov az ország területi egységének szempontjából két potenciális ellenséget nevezett meg: Oroszországot és Romániát. Romániával kapcsolatban elmondta: egyes bukaresti politikusok kétségbe vonják a jelenlegi államhatárok sérthetetlenségét. A miniszter szerint Románia nem tartja érvényesnek a jelenlegi román–moldáv határvonalat, Ukrajna tekintetében pedig potenciális veszélyforrásként értékeli a történelmi Bukovina ukrán területen fekvő részének visszacsatolását követelő – konkrétan meg nem nevezett – bukaresti hangokat. Természetesen nem maradt el az erőfitogtatás sem: Jehanurov elmondta: az ukrán katonai erők felkészültek egy esetleges ellenséges lépést követő válaszadásra.

Forrás: Kárpáti Igaz Szó