Morvai Krisztina A mindennapi bűnözés és a bűnözéstől való félelem jelensége Magyarországon címmel saját tényfeltáró és elemző felmérésbe kezd, melynek módszertana a vidéken élő lakosság megkérdezése, célja pedig a szükséges jogszabályi intézkedések megtétele. A képviselő első lépésben Gyöngyöspatára látogat.

Magyarországon a bűnözés és a bűnözéshez kapcsolódó félelem terén tarthatatlan helyzet alakult ki – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Morvai Krisztina, az Jobbik európai parlamenti képviselője, a Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi Bizottság (LIBE) tagja. A politikus szerint számos településen harmadik világbeli állapotok jöttek létre: az állam a személyes biztonsághoz, tulajdonhoz, élethez, testi épséghez való jogokból eredő kötelezettségeit súlyosan elhanyagolja, miközben bűnmegelőzésre, bűnfelderítésre, az elkövetők kézre kerítésére és az áldozatok megsegítésére nem jut elég figyelem. A témában eddig nem készült higgadt, tudományos igényű kutatás a többségi társadalom véleményének megkérdezésével. “Mint húsz éven át kriminológiával és büntetőjoggal foglalkozó jogász és választott politikus, hivatásbeli kötelességének érzem, hogy ezt a hiányt pótoljam” – jelentette ki Morvai.

A politikus szerint egy olyan jelenség, amely nincs néven nevezve, pedig a mindennapi bűnözés részét képezik a garázda jellegű, különösen az idős emberekben félelmet keltő bűncselekmények, a rablások és a megdöbbentő brutalitással elkövetett emberölések. Emellett a törvény „kisebb súlyú, vagyon elleni bűncselekménynek” nevezi a termény- és jószáglopásokat, a mezőgazdasági és háztartási felszerelések eltulajdonítását, ezek azonban folytatólagosan igen súlyos következményekkel járnak az áldozatok számára. A tarthatatlan állapotok és a rendőri védelem hiánya miatt vidéken egyre többen döntenek úgy, hogy felhagynak a gazdálkodással – tette hozzá a képviselő -, és a közterületi garázdaságok és fenyegetőzések miatt a falusi emberek már fényes nappal sem mernek kimenni az utcára. Az elkövetők között meghatározó arányban szerepelnek cigány származásúak, miközben cigány embereket sokszor a sértettek oldalán is találunk, akik saját közösségükkel szemben nem mernek tanúvallomást tenni – nyilatkozta Morvai.

Az EP-képviselő szerint a cigánybűnözés névre keresztelt jelenség vizsgálata helyett a szakemberek és a média az elnevezés körül vitáznak, az emberek viszont nem a vitára kíváncsiak, hanem a megérdemelt védelmet követelik. Morvai Krisztina leszögezte, a bűnözés és az attól való rettegés az emberek mindennapi életének szerves részévé vált, ezért a problémát emberjogi megközelítésben kell vizsgálni.

Újságírói kérdésre a képviselő kijelentette: az önvédelemhez való jogok kiszélesítése önmagában nemelegendő, mivel nem pótolja a szükséges intézkedéseket. A rendőri szervek tehetetlensége miatt az utóbbi időkben az állampolgárok önszerveződő csoportokra ruházták át önvédelmi jogukat, az állam pedig jelenleg ez utóbbiak megrendszabályozásával van elfoglalva. “Az állam ezzel nemcsak alkotmányos kötelezettségeit, hanem az Unió normáit is megszegi” – jelentette ki a képviselő.

A kutatás módszertana a kérdőívekre és a mélyinterjúkra fog épülni, végigkövetve a megtörtént bűncselekmények sorsát és az eljárások lefolytatását. A kutatások összegzésén alapuló konkrét jogszabályi javaslatokat – lehetőség szerint más európai parlamenti képviselő és szakértő bevonásával – ősszel szeretnék nyilvánosságra hozni.

B.J. – barikad.hu