A szakember szerint a papírformának megfelelő eredmény született, az elemzők már a terrortámadások előtt erre számítottak, például az országot az elmúlt évtizedben sújtó adósságválság, a versenyelőny-csökkenés, a magas munkanélküliség és a szociális feszültségek miatt.
Egyes felmérések szerint a szavazók 60 százaléka kiábrándult a hagyományos középpártokból, nem kis részben a korrupció miatt. A francia szavazók egy része megfogadta a szélsőjobboldali Nemzeti Front élén álló Marine Le Pen ajánlatát, és a jobb-, illetve baloldal után “kipróbálja” a radikális erőket is – mondta.
Annál inkább így lehet, hiszen Le Pen az utóbbi években modernizálta pártját, a rasszizmustól a populizmus felé mozdult el, amit a franciák jobban el tudnak fogadni – fűzte hozzá Szűcs Anita.
A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a választás végkimenetelét döntően befolyásolhatja, hogy képes-e összefogásra a hagyományos jobb- és baloldal. A szocialisták már jelezték, hogy több helyen visszalépnek a jobboldal javára, Nicolas Sarkozy azonban egyelőre kizárta az együttműködést a baloldallal.
A Nemzeti Front az első exit poll adatok szerint a szavazatok 30 százalékával megnyerte a regionális választások december 6-án vasárnap megrendezett első fordulóját, tizenhárom régió közül hatban végzett az elő helyen. Huszonhét százalékot kapott a legnagyobb ellenzéki párt, Nicolas Sarkozy volt államfő jobbközép köztársasági pártja, míg a kormányzó szocialisták a szavazatok 23 százalékával a harmadik helyre szorultak. A 2017-es elnökválasztás előtti utolsó országos szavazás második fordulója december 13-án vasárnap lesz Franciaországban.
(MTI)