Jávor András általános rektorhelyettes felidézte, hogy 1916-ban a Magyar Királyi Tudományegyetem könyvtára 4 szobából állt, ma a könyvtár 14 ezer négyzetméteres területen működik. Akkor könyvszekrényekben 250 méternyi polcon helyezték el a könyveket, ma 47 kilométer hosszú polcrendszeren sorakoznak a kötetek, amelyeknek a száma száz év alatt tízezerről hatmillióra nőtt.
Jávor András méltatta a könyvtárnak az egyetemi oktató- és kutatómunkát támogató tevékenységét, az olvasók magas színvonalú kiszolgálását, és bejelentette: az idei tanévtől az egyetemi polgárok ingyen vehetik igénybe az egyetemi könyvtár szolgáltatásait.
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a nehéz történelmi időkben Debrecen mindig az oktatás, a kultúra fejlesztését választotta.
Így volt ez a mohácsi vész után, amikor a város kollégiumot alapított, 1914-ben, amikor létrejött a helyi egyetem, és két évvel később, 1916-ban, amikor még tartott az első világháború, megalakult az egyetemi könyvtár – sorolta megjegyezve, hogy az elmúl száz évben jól sáfárkodtak a tudással, így válhatott az ország második nemzeti gyűjteményévé a debreceni egyetemi könyvtár.
Kenyéri Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselője hozzátette: a debreceni egyetemi és nemzeti könyvtár 1952 óta Magyarország összes sajtótermékének köteles példányát is őrzi, ez a könyvtár működteti az Országos Dokumentumellátó Rendszert (ODR). A száz éves debreceni egyetemi könyvtár minta és mértékadó hely, szakmai műhely volt mindig története során – jegyezte meg.
Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke fontosnak nevezet, hogy a digitalizáció világában is rendelkezésre álljanak papír formájában is a gyűjtemények.
A könyvtárosoknak továbbra is fontos feladatuk az olvasás ébrentartása, a könyvek kézbe adása, s megkérdőjelezhetetlen a szerepük a tudás megújításában – mondta, s felhívta a figyelmet a könyvtáros képzés jelentőségére.
Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese ezzel összefüggésben hozzátette: a könyvtáros képzés feltételeit minél magasabb szinten kell biztosítani, a könyv ugyanis “nem dísz, nem kellék, hanem létkérdés mind az oktatás, mind a kutatás, mind a tanulás szempontjából”.
Karácsonyi Gyöngyi, a DE egyetemi és nemzeti könyvtár főigazgatója a jövőt tekintve egyebek mellett a “gyűjtemények határainak kitágítását”, az oktatás, a tudományos kutatás támogatását, a minőségi szolgáltatások fejlesztését, a kulturális örökség és a nemzeti tudásvagyon kezelését jelölte meg a száz éves múltra visszatekintő könyvtár feladatainak.
(MTI)