Az MTI-hez is eljuttatott nyílt levelet Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, és Grüman Róbert, a több önkormányzat által létrehozott Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke írta alá.
Mint írták, a turisztikai egyesület azt tűzte ki célul, hogy e hagyományos terméket “Székelyföld nagykövetévé” tegye. Ezért kezdeményezte a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület megalapítását, honlapot hozott létre a termék leírására, 16 nyelven nyomtatott ki szórólapot a kürtőskalács népszerűsítésére. Azt is leírták, hogy a kürtőskalács első írásos említése 1450-ből származik, és a termék első ismert receptjének leírása a zabolai (Kovászna megye) gróf Mikes Mária 1784-ben írt szakácskönyvében olvasható.
Megemlítették: a szaktestület 2014-ben kezdeményezte a kürtőskalács hagyományos különleges termékként való bejegyzését az Európai Unióban. A nyílt levél aláírói partnerséget ajánlottak fel a miniszternek a kürtőskalács népszerűsítéséhez.
“Úgy hisszük, egy korrektségen alapuló partnerségben nem megengedett a hagyományos székely kürtőskalács eredetének kitalálása, a partnerség célja pedig a termék történetének és identitásának tiszteletben tartása és népszerűsítése” – áll a nyílt levélben.
Achim Irimescu hétfőn az agráminiszter-jelölti parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt arról, hogy hagyományos román termékként kívánja regisztráltatni az EU-ban a kürtőskalácsot. A tárcavezető elmondta, hogy a kürtőskalácsról beszélt magyar hivatalos személyekkel, akikkel egyetértettek abban, hogy ez román termék.
A Magyarországon bejegyzett Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013 decemberében a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM) kezdeményezte, hogy hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az EU-ban. A VM 2014 júniusában azt közölte, hogy a Magyar Eredetvédelmi Tanács elutasította a bejegyzés kérését.
2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a kürtőskalács felvételéről a Magyar Értéktárba.
(MTI)