Szijjártó Péter kifejtette: a britek EU-ból kilépésével kapcsolatban rengeteg kétely, találgatás felmerült, például hogy vihetik-e tovább a soros elnökséget a kilépési tárgyalások közepette, mindenesetre Magyarország vállalná az elnökséget.
Kiemelte: Magyarország a visegrádi országok segítségével az egyetlen olyan uniós tagország, amely sikeres választ adott “a nem normális” európai helyzetet kiváltó legfőbb kihívásra, a migrációs válságra, s elsőként tudta megállítani “az esztelen bevándorlást”, ezért a magyar elnökség a józan észre és az emberek biztonságára alapozó politikájával nagy hasznára tudna lenni Európának a helyzet normalizálása érdekében.
Magyarország kifejezetten pozitív visszajelzéseket kapott a 2011. első félévi soros elnökségéről, abban az időszakban számos fontos kezdeményezés indult el az EU-ban, továbbá a magyar diplomaták teljesítményét is elismerés övezte – jegyezte meg Szijjártó Péter.
Elmondta: még nem fordult elő, hogy valamely tagország kiesett volna az elnökségi sorból, így jelenleg két lehetőség is elképzelhető: vagy valamely tagország vállalja a pozíciót, vagy minden soron következő ország fél évvel előrébb kerül, azonban az eddigi információk alapján az érintettek nem állnak készen erre, vagy nem szeretnék ezt a lépést megtenni.
Ismertette: az elnökség átvételének első feltétele, hogy a britek hivatalosan is bejelentsék, nem vállalják az elnökséget. A hivatalos procedúra elindulását követően pedig tanácsi döntés szükséges, tehát a tagállamok döntenek majd a kérdésről – tette hozzá a külügyminiszter.
Az uniós elnökséget ellátó ország biztosítja a tagországok kormányainak küldötteit tömörítő döntéshozó szerv, a Tanács képviseletét. Az elnöklő országnak szoros koordinációt kell folytatnia tevékenységéről az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökével, valamint az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőjével is.
(MTI)