Megjelölve Abszurdisztán


Ki védi meg a liberális diktatúra áldozatait?

Az elmúlt 16 évben mintegy 1400 gyermeket ért brutális szexuális bántalmazás az észak-angliai Rotherham városában. A városi tanácshoz és a rendőrséghez érkeztek ugyan bejelentések a bűncselekmény-sorozatról, de az illetékesek nem mertek lépni, mert attól tartottak, hogy rájuk sütik a rasszizmus bélyegét. Így a többségében pakisztáni férfiak zavartalanul élhetik ki mind a mai napig beteges szexuális vágyaikat a gyermeklányokon.  

Ennél már tényleg nincs lejjebb

Most, hogy a homoszexuális lobbi lényegében maga alá gyűrte a nyugati felvilágosult államokat, a liberális megmondóemberek új irányok felé kezdenek fordulni. Újabb és újabb beteges aberrációk jönnek elő, amit a szabadságjogok álszent álarca mögé bújva akarnak letuszkolni az egyre közömbösebb társadalmak torkán. Úgy látszik nincs megállás addig, míg a világ tényleg menthetetlenül a saját mocskába nem fullad.

Tanuljunk új szavakat: heteroszexista elnyomás és kulturális imperializmus

"A heteroszexista elnyomás eredményeként a leszbikus nőktől és a meleg férfiaktól tehát gyakran olyan mindennapi gyakorlatok során – mondhatni feltűnés nélkül – tagadják meg a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségét, melyek a többség számára magától értetődő, megkérdőjelezetlen társadalmi normákból és intézményes szabályokból adódnak."
 

Menthetetlen

Nem kapott itthon túl nagy hírverést, de a napokban került nyilvánosságra a baseli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) azon tanulmánya, mely az egyes államok adósságával foglalkozik. Nem untatnék senkit sem a száraz számokkal, mindössze egyetlen megállapítást idéznék az anyagból: „Elérte és meghaladta a 100 ezer milliárd dollárt a világ államainak összadóssága.”

Fotózgatni veszélyes!

Március 15-én hatályba lépett egy jogszabály arról, hogy nem lehet ám csak úgy fényképezgetni, mert ha valaki rákerül a képre a beleegyezése nélkül, akkor kártérítés illeti meg azért, mert sérültek a személyiségi jogai. Az új jogszabály ellen máris tiltakoztak a médiaszervezetek, mert gyakorlatilag ellehetetlenül az újságszerkesztés akár a nyomtatott sajtóban, akár tévében, de elektronikusan is. A hétköznapi hobbifotós pedig bármelyik pillanatban bajba kerülhet vele, ha kifog egy antiszociális kötekedő barmot, aki meglátja őt fényképezőgéppel a kezében.

Kis magyar bűnüldözés

Történetünk Főhőse egy megbízott, kire sok-sok pénzt bíznak emberek, mert a törvény erre kötelezi őket. A megbízottnak pedig törvényben foglalt kötelessége be- és elszámolni a rábízott összegekkel, hiszen ha nem is közpénz, de nem az övé.

Tudom, mit tettél ’44 nyarán!

Egy 19 éves srác legyen szíves hivatalos dokumentumokkal bizonyítani, hogy valószínűleg sosem látott dédnagyapja mit csinált 70 évvel ezelőtt. Ha nem tudja, akkor nyilván náci volt.

Vajon melyikük lesz a kiválasztott?

Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas Huba, Tétény. A hét vezér. Vajon melyikük lesz végül a kiválasztott? Vajon melyikükről derül ki hamarosan, hogy valójában zsidó volt?

A kérdésfelvetésnek, bármennyire tűnik is elsőre provokatívnak, van valóságalapja. Pontosabban egyre inkább afelé haladunk, hogy legyen. Mert ma már nem elég, hogy naponta kérünk elnézést a ’44-es történésekért, nem elég, hogy a politikusaink naponta csúsznak esdekelve bocsánatért, nem elég a sokmilliárdos költségvetésű holokauszt-emlékév, nem elég a mindent elöntő agymosás. Most már az ősi, történelmi gyökereink kellenek nekik.

Heil Anelka!

Így év végére azért csak jutott még egy nagy közéleti tanulság: soha, de tényleg soha ne mondd, hogy nincs lejjebb. Mert van. Mindig van. Miután Josip Simunic horvát focistát eltiltották a vb-n való részvételtől egy „náci köszöntés” miatt (amit egyébként Pavelic fasiszta bábállama után ötven évvel az élethalál-harcát vívó fiatal horvát állam hadseregében is használtak a kilencvenes évek elején), komolyan azt gondoltam: ennél mélyebb szellemi Mariana-árok már nem létezhet a futball-óceánban. Pedig de.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com