Megjelölve asszimiláció


Kulcsár Ferenc: Test és lélek

Lehet-e valaki – egyén vagy népcsoport – kisebbségi? Lehet-e a magyar nemzetnek önmagával határos magyar nemzeti kisebbsége? Lehet-e valaki kisebbségi a saját szülőföldjén? Sajnos – a 20. század abszurditásai folytán – lehet. Mégis, az a nép, az a nemzet, amely ezt a megkülönböztető „státust”, hamis politikai bélyeget, mint végleges helyzetet elfogadja, illetve e félrevezető rezervátum-tudattal, annak következményeivel képes, illetve hajlamos élni, az lemond arról, hogy méltósággal és csonkítatlan szabadsággal élő öntörvényű nemzet legyen – következésképpen lépéseket tesz önmaga lefokozására, illetve felszámolására.

Méltatlan “méltóság”

Magyar nyelvű sajtónk – főleg az utóbbi időben – sokat foglalkozott azzal a szomorú s egyben tarthatatlan ténnyel, hogy Dél-Szlovákia magyarlakta településein egyre-másra tűnnek el – esetleg soha meg sem jelentek – a magyar nyelvű feliratok.
 

Bekebelező ortodoxia

Sokszor kiderült, hogy a mindenkori román kormányok inkább akadályozzák, mint segítik a székelyföldi megyék fejlődését. A szocializmus éveiben betelepítésekkel, ezzel párhuzamosan erőszakolt iparosítással próbálták az ország közepén fekvő, „idegenek” lakta terület magyar lakos­ságát felhígítani, katonai, rendőri, csendőrségi, titkosszolgálati létesítményekkel teleszórni, s mert tervük nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az új demokrá­ciában a „hagymakupolás honfoglalásnak” nevezett jelenség vette kezdetét: temp­lomokat, kolostorokat építettek a Szé­kely­földre, tájidegen épületeket húztak föl, most meg az ortodox egyház kistafírozásával igyekeznek teret nyitni az elrománosításnak az ortodox egyház gazdasági erejének erősítése révén.

Fogy a felvidéki magyar, de miért?

Hétfőn lezárult a szlovákiai népszámlálás adatgyűjtési szakasza. Az első eredményeket várhatóan ősszel teszi közzé a statisztikai hivatal, ám sajnos már most borítékolható, hogy kevesebb magyar van Szlovákiában, mint a tíz évvel ezelőtti népszámláláskor.

Az Új Szó cikkében a miértre keresi a választ. A statisztikusok – szlovákok és magyarok egyaránt – legfeljebb azon vitáznak, hogy mennyivel lesz kisebb a magyarság száma, a fogyást kész tényként kezelik. Sajnos nemcsak arányaiban, hanem számszerűleg is.

Szlovákiai népszámlálás – kevés adatlapot töltöttek ki az interneten magyarul

Nagyon kevesen éltek az idei szlovákiai népszámlálás alkalmával azzal a lehetőséggel, hogy az internetes adatlapokat magyarul is ki lehetett tölteni. “Jogokat akarunk, miközben a meglévőket sem tudjuk kihasználni” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban kedden az Új Szó című pozsonyi magyar napilap. Az újság szerint vasárnap éjfélkor lezárult az elektronikus népszámlálási adatlapok kitöltésének lehetősége.

Akik nem akarnak magyarul tanulni

Meghökkentő, elkeserítő a háromszéki főtanfelügyelő közlése, miszerint e vidéken a román iskolák tanulóinak harminc százaléka magyar családok ivadéka, esetleg vegyes házasságokból született gyermek.

Az 500 ezres lélektani határ alá süllyedhet a felvidéki magyarok száma

Berényi József, az MKP elnöke attól tart, hogy az idei népszámlálás eredményei alapján kevesebb magyar lesz Szlovákiában, mint tíz évvel ezelőtt. „A felmérések erre utalnak, és a saját tapasztalataink is arról tanúskodnak, hogy kevesebben leszünk, mint tíz évvel ezelőtt voltunk. Nem kizárt az sem, hogy az 500 ezres lélektani határ alá süllyed a számunk“ – nyilatkozta Berényi a SITA hírügynökségnek.