Megjelölve beszéd


Ne felejts és ne légy feledékeny! – Duray Miklós trianoni emlékbeszéde Debrecenben

Kilencvenegy évvel a trianoni döntés után – Duray Miklós felvidéki magyar közíró, politikus Debrecenben, a civil szervezetek által szervezett trianoni megemlékezésén az alábbi ünnepi beszédet tartotta:

A valós időben, mind a múlt, mind a jövő viszonylatában, sok minden elképzelhetetlen az ember számára. Elképzelhetetlen a nem ténylegesen és a nem személyesen megélt mindenkori jelen, de nem így a megélt, valóságos tapasztalat. Ez utóbbit hajlamosak vagyunk akár kizárólagosnak is tartani, minden más valósággal szemben.

Vona Gábor: Közép-Európai Unió

2011. január 29-én a Jobbik évadnyitó nagygyűlést tartott megtöltve egy sportcsarnokot. Ha bármelyik parlamenti párt hasonló eseményt szervez, akkor napokig arról cikkez a sajtó, politológusok elemzik a történteket, az elhangzott üzeneteket, a versenytársak reagálnak stb. A mi évadnyitó rendezvényünket persze nem követte hasonló érdeklődés. Beszédemből egyedül a cigánykérdéssel kapcsolatos rész kapott publicitást, az is – szokás szerint – torzított és csúsztatott formában.

A rendszer ellenzéke?

Csillogó szemekkel gyülekeztek a proletárok pénteken az Erzsébet körúti Corinthia Grand Hotel Royal előtt, hogy mihamarabb bebocsátást nyerjenek az ötcsillagos szálloda elegáns nagytermébe. A bejárat előtti kisebb tömegben feltűntek a munkásosztály ismert képviselői, mint Vitányi Iván, Kósáné Kovács Magda, Vadai Ágnes, Molnár Csaba és Szabó Zoltán, de képviseltették magukat az értelmiség olyan prominens személyiségei is, mint Debreczeni József, Czeizel Endre, Ranschburg Jenő vagy akár Ungváry Rudolf, hogy részvételükkel tovább emeljék a délután hitelességét és ünnepélyességét.

Török Gábor: Gyurcsányt áttételesen Orbán és az MSZP tartja életben

Még idén eldőlhet a Gyurcsány-Mesterházy csata az MSZP-ben – erősítették meg szocialista források a Klubrádiónak. A volt kormányfő hosszúra nyúlt évértékelő beszédét hallgatva pont az ellenkezőjét gondoltam: láthatóan Gyurcsány Ferenc egyáltalán nem akarja megtenni azt a szívességet párton belüli riválisainak, hogy új pártot alapítva egyszerre két dologtól is megszabadítsa őket. Egyrészt kétségtelenül terhes közös múltjuk mindennapos emlékétől, másrészt egy, a hatalmukra folyamatosan életveszélyt jelentő politikai riválistól. De ami késik, egyszer akár el is múlhat…

Török Gábor: Az igazság kibontása

Egy politikusi beszéd önmagában, politikai környezetéből kiszakítva általában érdektelen, szinte lényegtelen epizód. Kivételről legfeljebb akkor lehet szó, ha a benne szereplő gondolatok eredetisége, esetleg az előadásmód különlegessége miatt mégis kiemelt jelentőséget kap. Orbán Viktor mai szónoklata kapcsán ilyesmiről nem beszélhetünk: egy „politikai veterán”, ahogy a miniszterelnök – nem ok nélkül – magát definiálta, már csak nagyon nehezen képes meglepni a publikumot, a közönség tudja, hogy mire számíthat, és általában nem is kell csalódnia. Így történt most is, legfeljebb annyi kiegészítéssel, hogy a miniszterelnöki szöveg a tartalmi minimalizmus miatt a szokásosnál is erősebben épített a meggyőzés klasszikus retorikai elemeire, s a kettő kombinációja minden idők egyik legunalmasabb, tulajdonképpen egyetlen gondolat körül körbe-körbeforgó orbáni beszédét eredményezte.

Az igazság szabaddá tesz

Amikor már épp kezdett lankadni az emberek lelkesedése a nemzeti ügyek harca iránt, és sokan kezdték azt hinni, hogy igazából a Fidesz alapjaiban a Jobbik elképzeléseit viszi véghez néhány kisebb kivétellel, akkor rendezték meg a Jobbik zártkörű évadnyitóját. Néptánccal, népzenével, versekkel, humorral, Hungarica és Edda koncerttel, jó hangulattal, és a rendezvény csúcspontjaként Vona Gábor nem várt, hatalmas sikerű, szókimondó szónoklatával.

Vona Gábor beszéde a Jobbik évadnyitó rendezvényén

Mielőtt valaki egy évadnyitó beszéd megtartására vállalkozik, érdemes megvizsgálni, hogy amit mondani akar, az értékesebb-e, mint a csend, amelyet megtör. Különösképpen azután, hogy mára az évértékelők tartása divattá vált a közéletben. Én szándékosan nem évértékelőre, hanem évadnyitó beszédre készültem, több ok miatt is. Egyrészt nem az elmúlt évet, hanem az elmúlt időszak folyamatait kívánom értékelni. Másrészt nem pusztán a múltról, hanem a jövőről, a reményeink szerinti szebb jövőről is szólni szeretnék. Végül, mivel a szocialisták elnöke is tartott már évértékelőt, talán a jelenlévők megbocsátanak, ha úgy gondolom, férges almába én inkább nem harapok. Nos, ennyit szerettem volna tisztázásképpen mondani magáról a műfajról.