Megjelölve Erdély


Esély nyílik a teljes összefogásra az erdélyi autonómiáért

Fodor Imre, a székelyföldi autonómiáért tevékenykedő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) volt elnöke, Marosvásárhely volt polgármestere úgy véli, kilenc hónapon belül megszülethet az Erdélyi Autonómia Tanács – írta szerdán a Krónika napilap.

Fodor Imre, aki jelenleg a Marosszéki Székely Tanács (MSZT) elnöke, már nem az eddig tervezett egyeztető fórum, az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozásában, hanem az Erdélyi Autonómia Tanács megalakításában gondolkodik. Ezt minden erdélyi magyar szervezetet átfogó szövetségként képzeli el, amelyben helyet kapnának a magyar pártok, történelmi egyházak, bizonyos szakmai és civil szervezetek képviselői.

Koalíciós csetepaték Szlovákiában és Romániában

Kudarcba fulladt szerdán reggel a két román kormánypárt, a demokraták és a szociáldemokraták tárgyalási kísérlete a harmadik napja tartó kormányválságról, miután a szociáldemokraták elutasították partnerük meghívóját, és nem vettek részt az Emil Boc miniszterelnök által összehívott koalíciós egyeztetésen.

A szociáldemokraták nem fogadják el Traian Băsescu államfő javaslatát, hogy semleges személy vagy ellenzéki politikus kerüljön a vitatott belügyi tárca élére. Ez utóbbit hivatalosan továbbra is a szociáldemokrata Dan Nica vezeti. Így állóháborúvá vált a két kormányzó párt küzdelme, amelynek győzteseiről és veszteseiről alaposan megoszlik a szerdai román sajtó véleménye.

Ciánnal bányásznának a Maros vízgyűjtő területén

Közmeghallgatást tartottak egy tervezett romániai fémbányával kapcsolatban csütörtökön Szegeden, a fórumon a természetvédők és a magyar környezetvédelmi hatóság is több kifogást emelt a román fél által rendelkezésre bocsátott írásos anyagokkal kapcsolatban.

Az új arany-, ezüst- és fémércbánya az erdélyi Felsőcsertés kerületben, a Maros vízgyűjtőjén nyílna, ezért az azt felügyelő hatóság, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATI-KTVF), továbbá a helyi CSEMETE Természet és Környezetvédelmi Egyesület képviselői is részt vettek a közmeghallgatáson.

Román újnácik szerint a Tiszántúl Románia része, Magyarország pedig Cigányország

Szerkesztőségünk tagjai kedvelik a gportálon működő Nem Nem Soha című honlapot, több írásukat át is vettük. A napokban megdöbbenve olvastuk a portálon megjelent közleményt:

Tudatjuk kedves olvasóinkkal, hogy a mai napon a szélsőségesen soviniszta, magyarellenes és idegengyűlölő nézeteket valló neonemzetiszocialista formáció, a román Noua Dreapta (Új jobboldal) egyik tört magyarsággal is beszélő aktivistája regisztrálta magát irredenta közösségi oldalunkra, és azonnal támadásba is lendült, az alábbi üzenetet hagyva rendszerünkben:

Toleránsabbak az erdélyi magyarok a románoknál

A kisebbségkutatók szerint toleránsabbak a magyar fiatalok a románoknál – derül ki egy pénteken bemutatott felmérésből. A 18–35 közötti romániai magyarok alig 13 százalékát érdekli a politika.

Az együttműködés jellemzi a román-magyar viszonyt A romániai magyar fiatalok toleránsabbak a többségi nemzet iránt, mint a román ifjak a magyarok iránt – derül ki egy szociológiai tanulmányból, amelyet a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) készített. A román kormánynak alárendelt intézmény Romániai magyar ifjúság 2008 című, az elmúlt szeptemberben készített vizsgálata a Székelyföld, Közép-Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéjében élő, 18–35 évesekre terjedt ki.

Jobbikos kettőskereszt a Hargitán

Erdélyországba vittük a Jobbik Magyarországért Mozgalom monorierdei szervezetének hírét a nyáron. Székelyföldre, a Hargitára is, ahol augusztus 21-én apostoli keresztet állítottunk a Madarasi csúcson, 1801 méter magasságban.

Rovásírás tanúsítja tettünket, amit bárki megnézhet – ha arra jár -, mert örök mementóként áll az utókor számára. Ha arra jársz, kedves barátunk, helyezz el egy szál virágot, egy gyertyát a keresztnél!

Ami Szlovákiában megtörténhet, az Romániában is bekövetkezhet

Ami Szlovákiában megtörténhet, az Romániában is bekövetkezhet, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az az egyik legfontosabb feladata, hogy ezt megakadályozza – mondta kedden az MTI-nek Markó Béla, a szövetség elnöke.

Hangsúlyozta: korántsem visszafordíthatatlan az, ami Romániában az elmúlt húsz esztendőben kialakult. Kétségtelenül erősödik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által Székelyudvarhelyen szervezett székely nagygyűlés miatti magyarellenes román retorika – mondta Markó Béla. Hozzáfűzte: Romániában ma nehéz találni olyan felelős politikust, aki határozottan szembemenne a közvéleménnyel.

Szélsőséges és mérsékelt román politikusok is támadják a területi autonómiát

A szélsőséges román politikusokon kívül mérsékeltnek tartott közéleti személyiségek is “törvénytelennek”, “megengedhetetlennek” minősítették hét végi nyilatkozataikban a romániai magyar szervezetek által követelt székelyföldi területi autonómiát.

Román körökben szinte egyöntetű ellenkezést váltott ki mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pénteki csíkszeredai, mind pedig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szombati székelyudvarhelyi székely önkormányzati nagygyűlése. Különösen ez utóbbi keltett felháborodást román körökben, ingerültséget váltva ki a székely jelképek elfogadása.

Az autonómiaküzdelem és a jog – Erdélyi körkép

Az autonómia – elsősorban a területi autonómia – fogalma a román jogban és a politikai közbeszédben sokáig nem is létezett, egyszerűen szőnyeg alá seperték; az ifjúság gondolkodását erőteljesen befolyásoló történelemkönyvek ma is agyonhallgatják a középkori erdélyi autonómiaformákat. Történelmi tény, hogy az erdélyi szászok 800 évig azért tudták megőrizni anyanyelvüket, sajátos kultúrájukat, legtöbb településük etnikai összetételét, nemzeti identitásukat, mert autonómiával rendelkeztek.

Király Károlytól tudjuk azt, hogy 1990. január 6-án megvolt a lehetőség arra, hogy az autonómia, az erdélyi, romániai magyar közösségi autonómia bekerüljön a politikai közbeszédbe, de Ion Iliescu akkori ideiglenes államelnök – Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök egyetértésével – kihagyta a fogalmat a Nemzeti Megmentési Front kisebbségvédelmi programjából. Ennek a ballépésnek a következtében éveken keresztül szinte ki sem lehetett ejteni ezt a kifejezést; sikerült elültetni a román politikai gondolkodásban azt, hogy ez a fogalom legalábbis „az ördögtől való” és Erdély elszakításához vezet. A későbbiekben pedig az RMDSZ – az 1996-os kormányba lépése után – a területi autonómia fogalmát kampánytémává züllesztette. Húsz évvel a rendszerváltás után – többek között – ezért is tűnik sokszor kilátástalannak autonómiaküzdelmünk.