Megjelölve Erdély


A második bécsi döntés

Forrás: Magyar Törvénytár. 1940. évi törvénycikkek: (1940: XXVI. tv.) Budapest, 1941 – Bruns – Gretschaninow: Politische Vertrage, III/2. kötet. Berlin, 1942. 1248. old.

A bécsi döntés előtt Turnu Severinben augusztus 16-án közvetlen magyar-román tárgyalások kezdődtek, amelyek azonban augusztus 24-én a román delegáció elutasító magatartása miatt eredménytelenül megszakadtak, és így a magyar-román vita a bécsi német-olasz döntőbíróság elé került.

Magyarország a második bécsi döntés áraként aláírta a döntőbírói határozattal azonos napon kelt magyar-német kisebbségi megállapodást, amely különleges jogokat biztosított a Volksbundnak és valósággal állammá tette azt az államban. Ugyanilyen megállapodás aláírására késztette a német korány Romániát is az ottani német kisebbségre vonatkozóan. Magyarország ezenkívül 1940. november 20-án csatlakozott a német-olasz-japán Háromhatalmi Egyezményhez, amelyhez 23-án csatlakozott Románia is.

“Kiállunk a jogainkért”: Ötven bihari utazik a dunaszerdahelyi nagygyűlésre

Kiállunk a jogainkért címmel szeptember elsején a dunaszerdahelyi futballstadionban szervez nagygyűlést a Magyar Koalíció Pártja (MKP).

Mint ismeretes, a Bihar megyei RMDSZ választmányának július végi, rendkívüli ülésén részt vett Duray Miklós, a MPK stratégiai alelnöke, Farkas Iván parlamenti képviselő, az MKP Országos Tanácsának elnöke, a civil szervezetek képviseletében Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők szövetségének vezetője és Nagy Péter, az MKP ifjúsági tagozatnak elnöke, akik tájékoztatták a jelenlévőket a szeptember 1-jétől életbe lépő nyelvtörvény rendelkezéseiről. Ezt követően született az a kezdeményezés, amelynek eredményeképpen a területi RMDSZ-szervezetek, a történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői is a bihariak, és általuk a szlovákiai magyarok mellé álltak.

A Magyar Polgári Párt nyílt levele Markó Bélához

Elnök Úr!

Közismert tény, hogy a katalán autonómia sikerét a közös fellépés eredményezte. Aki az egységes kiállást ellenzi, az ellensége az autonómia megvalósításáért vívott küzdelemnek. Ezt teszi most Ön, Markó Béla.

Jól bejáratott és letagadhatatlan RMDSZ-es módszer, hogy kampányidőszakban kitűzik zászlójukra jelszóként az autonómiát, utána pedig bársonyszékekért állnak sorba.

Emlékezzen csak a 2004-től – az Ön által vezetett érdekvédelmi szervezet által – felkapott jelszóra: „Együtt az autonómiáért!” Hogyan illik most, 2009-ben ebbe a képbe a markói biztatás, hogy ne menjenek el a székelyudvarhelyi nagygyűlésre az RMDSZ-es képviselők?

Román sajtó: Madonna nem sokat láthatott a romániai valóságból

Madonna a színpad reflektorfényében úszva nem sokat láthatott a romániai valóságból, amikor a romákkal szembeni diszkrimináció ellen emelte fel szavát bukaresti koncertjén – ez a gondolat fogalmazódik meg a pénteki román lapok oldalain, csupán a romániai magyar sajtó ostorozza a román közönséget, amiért kifütyülték a popsztárt e megnyilvánulása miatt.

Az amerikai énekesnő bukaresti koncertjén szentelt néhány percet a roma kérdésnek. “A diszkrimináció számos megnyilvánulása tapasztalható Kelet-Európában. Ez elszomorít, mert nem hiszek abban, hogy bárkit is megkülönböztetésben kellene részesíteni. Mi abban hiszünk, hogy minden ember számára biztosítani kell a szabadságot és az egyenlőséget. A cigányokat, a homoszexuálisokat és mindenkit, aki más, mint mi, egyenrangúnak kell tekintenünk és tisztelnünk kell. OK?” – hangzottak Madonna szavai, amelyeket a közönség rosszalló füttykoncertje kísért.

Büntethetővé tennék a kampányhazudozást – Romániában

Pénzbírság, de akár börtönbüntetés is kiszabható lenne azokra a jelöltekre, akik fűt-fát ígérnek a választási kampányban, majd megfeledkeznek ígéreteikről, a PDL egyik parlamenti képviselőjének törvénymódosító kezdeményezése szerint.

Mircia Giurgiu, a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei parlamenti képviselője módosítaná a büntető törvénykönyvet, hogy büntethetővé váljon az emberek félrevezetése a választási kampány során. A képviselő szerint a módosításra azért van szükség, mivel a kampány során a jelöltek gyakorlatilag bármit ígérhetnek a szavazópolgároknak, hogy aztán a választások után megfeledkezzenek ígéreteikről.

65 évvel ezelőtt a Gyimeseknél védték Magyarország határát

Augusztus 27-29 között egy győztes csatára emlékeznek a Bilibók-tetőn. 1944 augusztusának végén az orosz csapatok — a románok átállását követően — áttörték a frontvonalat a Keleti-Kárpátoknál, és a Gyimesi-szorosba is betörtek.

A zömében székely határőrök több helyen védték a Hazát. A 32-es határvadászok Sebő Ödön főhadnagy vezetésével a Gyimesi-szoros jobbszárnyát védték. A balszárnyon a szám szerint kicsi, de bátorságában és kitartásában kiváló 4. Székely Határezred, a vitéz Deáky Béla zászlós vezette csapat rendezkedett be a Bilibók-tető védelmére.

Megtartják a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést

Megtartják a szeptember 5-ére Székelyudvarhelyre tervezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, döntötte el szombaton a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Izsák Balázs, az SZNT elnöke elmondta, hogy a gyűlésre Székelyföld valamennyi polgármesterét és önkormányzati tanácsosát meghívják, beleértve a román pártok színeiben mandátumhoz jutott tisztségviselőket is.

Interjú Keresztes Nándorral, a Wass Albert Zászlóalj Székely Szakaszának gárdistájával

Keresztes Nándorral, a Magyar Gárda Wass Albert Zászlóalj Székely Szakaszának gárdistájával a szentendrei avatás utáni reggel beszélgettem egyik bajtársam gyönyörű hátsó kertjében. Igazi élmény volt az előző, meglehetősen sűrű nap után egy kicsit hátra dőlni és azt az igazi, ízes, székely beszédet hallgatni. Ezt írásban sajnos nem lehet teljes mértékben visszaadni, de valamennyire törekedni fogok rá.

Az autonómia és a lopakodó elrománosítás

Székelyföldi riportot közölt a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci napilap. Brassói keltezésű cikkében a lap rövid történelmi kitekintést követően beszámol arról, hogy június végén látogatást tett Marosvásárhelyen a román államfő. Traian Băsescu a magyar kisebbséghez intézett beszédében többek között úgy fogalmazott: “Szeretlek mindnyájatokat, mindnyájatokat, akiknek román személyi igazolvány és útlevél van a zsebében”, s Marosvásárhelyt a békés együttélés iskolapéldájának nevezte – idézte fel.

A helyi magyar politikusok szemében Băsescu helyválasztása és beszédének tartalma jól kiszámított kísérlet volt arra, hogy már most megpróbálja elnyerni a magyarok szövetségének (az RMDSZ – a tud.) támogatását a téli elnökválasztáson. Emellett Magyarországon kezdenek megváltozni a hatalmi viszonyok: a “jobboldali” Fidesz nagy valószínűséggel győzni fog a következő választásokon, és vélhetően a “szélsőjobboldali” Jobbik is bekerül a parlamentbe – írta a svájci tudósító. Orbán Viktor pedig az EP-választási kampányban járt Erdélyben. A helyi magyar politikusok szerint Băsescu ezt a befolyást akarja most ellensúlyozni “feltételes szerelmi vallomásával”, az államfő szeretetének feltétele ugyanis a román állammal szembeni lojalitás kinyilvánítása.