Megjelölve Európai Unió


Európa, te vén szajha

Az Európai Unió mibenlétét legjobban az a vicc szemlélteti, mely szerint, ha a németek és franciák közötti vitás kérdésben egy angol bírónak kell döntenie, akkor az angol bíró legnagyobb gondja az, hogy miként dönthetne úgy, hogy mindkét fél veszítsen. Európa népei évezredek óta harcban álltak egymással, és minden viszály, minden csata és háború még több megoldatlan kérdést, vélt vagy valóságos igazságtalanságot hagyott maga után. A második világháborút követően semmi sem történt, ami ezt a helyzetet megváltoztatta volna. Az Európai Unió erre a mai napig megoldatlan történelmi tehertételre, és az úgynevezett „szabad kereskedelem” fikciójára épül. A tervezet elgondolói mindezt a puszta akaratukkal, és mindent – szerintük nem kívánatos viselkedést – agyonszabályzással igyekeznek megvalósítani. Ebben az újnak nevezett régi Európában a magyarok továbbra is „idegen test Európában”(„Hongrois: corps étranger l’Europe); vagy Benes szerint, „tüske Európa oldalában.” A legújabb nyugati történelemkönyvek ma is ezt a felfogást visszhangozzák.

Vona Gábor: A nyelvtörvény európai szintű ügy

Tüntető megmozdulásokat tartott kedden a Jobbik Magyarországért Mozgalom Magyarország több pontján, többek között Komáromban is, a szlovák államnyelvtörvény miatt. A szlovák-magyar határ déli oldalán, a vasúti hídon több mint 20 jármű foglalta el az úttest egyik sávját. Vona Gábor, a jobboldali radikális párt elnöke is ellátogatott a megmozdulásra. A félpályás útlezárás fennakadásokat okozott a közlekedésben, a forgalmat rendőrök irányították. Az Erzsébet-híd ennek ellenére bedugult, ahogy Dél-Komárom Szlovákiába vezető főútja, és néhány mellékút is.

Tüntetés Brüsszelben a nyelvtörvény ellen

Európa ne csak szavakban, hanem a valóságban is támogassa a jogegyenlőséget – követelte Szájer József, az Európai Parlament (EP) magyar néppárti delegációjának vezetője azon a keddi tüntetésen, amelyet Szlovákia brüsszeli nagykövetsége előtt rendeztek a brüsszeli Magyar Hullám közéleti társaság szervezésében, a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás jegyében.

Szájer közölte, hogy a Civil Összefogás Fórum petícióját még ezen a napon átadja José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. A fideszes politikus “Európa szégyenének” nevezte az életbe lépett szlovák törvényt, és felhívta a figyelmet arra, hogy az számos alapvető jogot tipor sárba, így a szólásszabadságot, az anyanyelvhez való jogot és az önrendelkezés jogát. Mint mondta, szeretnék hallani ebben a kérdésben Barroso hangját, valamint Leonard Orban, a nyelvi sokszínűségért felelős EU-biztos, valamint Jacques Barrot, a szabadságjogokért felelős EU-biztos hangját.

Berliner Zeitung: hol van az EU, amikor szükség lenne rá?

Abszurd, hogy az Európai Unió kivonja magát egy olyan, tagállamait érintő konfliktusból, amelyet a felek teljesen nyilvánvalóan nem tudnak egyedül megoldani – írja a Berliner Zeitung keddi elemzésében, felidézve, hogy az Európai Bizottság jelezte: kétoldalú ügynek tekinti az augusztus 21-i magyar–szlovák diplomáciai incidenst. Hol van az uniós elnökség és a bizottság, amikor valóban szükség lenne rá? – teszi fel a kérdést a balközép irányultságú berlini lap újságírója. Joggal éri bírálat az uniót amiatt, hogy olykor bürokratikus, életidegen eljárásokkal próbál szabályozni olyan dolgokat, amelyeket az érintettek helyben sokkal hatékonyabban és egyszerűbben tudnának kezelni. Ezért még abszurdabb, hogy az EU éppen egy olyan konfliktusból – a Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatása nyomán kialakult diplomáciai vitából – akar kimaradni, amelyet az érintettek nem tudnak maguk megoldani.

Nehéz az EU-nak kisebbségi kérdésekben bármire kötelezni tagjait

Amíg Magyarország és Szlovákia csak pályázott az EU-ba, az uniónak sokkal erősebb volt a meggyőző ereje, de mióta taggá váltak, Brüsszelnek sokkal nehezebb bármit is előírnia számukra, hiszen az unión belül is nagyon eltérő és vitatott a kisebbségekkel való bánásmód – vélekedett a L’Express című párizsi hetilapban Antonela Capelle-Pogacea, a Nemzetközi Tanulmányok és Kutatások Központja (CERI) nevű francia intézmény kutatója.

A lap a magyar-szlovák feszültségek kiéleződésének hátteréről kérdezte a szakértőt az internetes kiadásban a hét végén megjelent interjúban.

Capelle-Pogacea egyebek közt elmondta, hogy a kommunista idők elmúltával a magyar államfőknek szokásukká vált ellátogatni a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekhez. A révkomáromi szoboravatással annak a Szent Istvánnak állítottak emléket, aki “a magyar nemzeti ideológia központi jelképe” – mondta.

Szlovákia brüsszeli követsége előtt tüntet a Magyar Hullám

A Magyar Hullám nevű szervezet, amely többségében az uniós irodákban, szervezeti egységekben dolgozó magyarokat fogja össze, petíciót adott át a szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozva a brüsszeli szlovák nagykövetnek.

A magyarországi civilek keddi tiltakozó akciójához csatlakozott a Magyar Hullám nevű szervezet. A szervezet vezetője, Vajna Márton elmondta, hogy a békés demonstrációval az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, az EU nem az ellentétek színtere, hanem azért jött létre, hogy az tagállamok meghaladják a régi sérelmeket. Vajna szerint a brüsszeli EU-s közösségben ez meg is történt, a kelet-európai fiatalok között kiváló a kapcsolat, amit jól szemléltet, hogy a magyar-szlovák viszonyban kizárólag a felső politika fűti az ellentéteket.

Budapest európai ügyet csinálhat a nyelvtörvényből

A Sme napilap szerint Pozsony az államnyelvtörvénnyel lehetőséget adott Budapestnek, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését a kétoldalú szintről európai szintre emelje. “Nem kell sajnálkozni azon, hogy a tervezett Bajnai-Fico találkozó a magyar fél meghiúsította. Ha a szlovákok közül valaki ma a szlovák-magyar viszonyról kíván tárgyalni, annak Orbán Viktorral kell beszélnie. Magyarországnak ugyanis az osztrák-magyar kiegyezés óta ma van a leggyengébb kormánya” – írta a Sme.

Jobbik: Az élelmiszerbiztonság nemzetbiztonsági kérdés

A Jobbik sokadszor hívja fel a közvélemény figyelmét arra, hogy az élelmiszerbiztonság nemzetbiztonsági kérdés. Tarthatatlan állapot, hogy a hazai piacon terjesztett lisztet be kell vonni az üzletek polcairól, mert mérgező anyagot tartalmaz, a hivatalos szervek „megoldási javaslata” pedig annyi: ha még nem használtuk fel a terméket, vigyük vissza a vásárlás helyére és visszakapjuk az árát. Európa potenciális „éléskamrájában”, a hagyományosan kiváló mezőgazdasággal bíró Kárpát-medencében egy felelős vezetéstől ez a tétlenség merénylettel ér fel.

Neoliberális csapdában az ország

A Jobbik aggodalommal figyeli az EU és az IMF által hazánknak nyújtott hitelkeretekről napvilágra kerülő híreket. A kiszivárgott információk alapján teljesen egyértelmű, hogy a választói akarattal nyíltan szembemenetelő, nemzetellenes kormányzat a közvéleményt megkerülve olyan megállapodásokat írt alá, amely Magyarország szuverenitásának részleges feladását jelenti.

Az Európai Unióval megkötött kiegészítő egyetértési megállapodás 10 pontban sorolja fel azokat a vállalásokat, amelyet választói hozzájárulás nélkül fogadott el a Gyurcsány-kormány, és hajtja végre szigorú következetességgel az utódjául szegődött Bajnai és offshore társasága. A vagyonadó bevezetésétől kezdve a szociális megszorításokon át (a táppénz, a gázártámogatás összegének, illetve a gyed és családi pótlékra való jogosultság korhatárának leszállítása) az önkormányzatokat és a közszférát érintő jelentős forráselvonások jelentik a hitel árát.

19. rész: Az EU segítő kéznek álcázott gyilkos ölelés

A globalizáció pusztításával szemben jelenleg egyetlen kiutat látok: a lokalizációt. Vagyis a helyi közösségek megerősödését, az önfenntartásra és az önellátásra való minél nagyobb mértékű berendezkedését. A tőke világuralmi rendszeréről az effajta leválásra már számtalan példát ismerünk, tehát van bizonyíték arra, hogy működőképes. Ezen rendszerek közös eleme, hogy a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek magukat függetleníteni az értelmetlenül és értéktelenül burjánzó fogyasztói léttől és a hitelspirálra épülő gazdaságtól.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com