Megjelölve Európai Unió


Az európai uniós bíróság hatásköre Sólyom László szlovákiai kitiltásának vizsgálata

Az európai uniós bíróság hatásköre a személyek szabad mozgásának korlátozására vonatkozó intézkedések megvizsgálása az EU tagországaiban – válaszolta a tagállamok kormányait képviselő tanács Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselőnek, aki Sólyom László köztársasági elnök augusztusi szlovákiai beutazásának megtagadásával kapcsolatban intézett kérdést az uniós intézményhez.

Mint a képviselő a válaszban az EU soros svéd elnöksége nem nyilatkozott arról, mi az álláspontja a személyek szabad mozgását biztosító uniós elv érvényesítésről a közjogi méltóságok vonatkozásában. Arra azonban Brüsszel emlékeztetett, hogy a szabad mozgás valamennyi uniós állampolgárnak szerződésben lefektetett joga, amelyet csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból lehet korlátozni. Az ilyen korlátozások alkalmazásának megítélése azonban az Európai Bíróság ellenőrzési hatáskörébe tartozik – húzta alá a brüsszeli válasz.

Szegedi Csanád Kazahsztán EU-nagykövetével tárgyalt az új magyar külpolitikáról

Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője kedden brüsszeli irodájában fogadta Yerik Utembayevet, a Kazah Köztársaság belgiumi nagykövetét. Az EU- és NATO-nagyköveti tisztséget is betöltő Utembayev a találkozón kiemelte, hogy a Jobbik már bizonyított azért a magyar népért, amelyre Kazahsztán mint rokonaira tekint, a jövőbeli együttműködés alapjaként is. Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője és a párt alelnöke biztosította a kazah diplomáciai elöljárót, hogy a magyar választók bizalmából a Jobbiknak hamarosan esélye lehet egy olyan külpolitikát kialakítani, amely Magyarország és a rokon nemzetek, így Kazahsztán között szoros szövetséget teremthet. Szegedi Csanádot a Kuruc.info brüsszeli tudósítója kérdezte.

EBESZ-jelentés a szlovák nyelvtörvényről

A felvidéki írott és elektronikus magyar sajtó eddig is kiemelten foglalkozott a nyelvtörvény körül kialakult helyzettel. Most a Felvidék Ma internetes portál tette közzé Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának jelentését a “Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvény” módosításáról. Ebből idézünk két bekezdést:

Európa, te vén szajha

Az Európai Unió mibenlétét legjobban az a vicc szemlélteti, mely szerint, ha a németek és franciák közötti vitás kérdésben egy angol bírónak kell döntenie, akkor az angol bíró legnagyobb gondja az, hogy miként dönthetne úgy, hogy mindkét fél veszítsen. Európa népei évezredek óta harcban álltak egymással, és minden viszály, minden csata és háború még több megoldatlan kérdést, vélt vagy valóságos igazságtalanságot hagyott maga után. A második világháborút követően semmi sem történt, ami ezt a helyzetet megváltoztatta volna. Az Európai Unió erre a mai napig megoldatlan történelmi tehertételre, és az úgynevezett „szabad kereskedelem” fikciójára épül. A tervezet elgondolói mindezt a puszta akaratukkal, és mindent – szerintük nem kívánatos viselkedést – agyonszabályzással igyekeznek megvalósítani. Ebben az újnak nevezett régi Európában a magyarok továbbra is „idegen test Európában”(„Hongrois: corps étranger l’Europe); vagy Benes szerint, „tüske Európa oldalában.” A legújabb nyugati történelemkönyvek ma is ezt a felfogást visszhangozzák.

Vona Gábor: A nyelvtörvény európai szintű ügy

Tüntető megmozdulásokat tartott kedden a Jobbik Magyarországért Mozgalom Magyarország több pontján, többek között Komáromban is, a szlovák államnyelvtörvény miatt. A szlovák-magyar határ déli oldalán, a vasúti hídon több mint 20 jármű foglalta el az úttest egyik sávját. Vona Gábor, a jobboldali radikális párt elnöke is ellátogatott a megmozdulásra. A félpályás útlezárás fennakadásokat okozott a közlekedésben, a forgalmat rendőrök irányították. Az Erzsébet-híd ennek ellenére bedugult, ahogy Dél-Komárom Szlovákiába vezető főútja, és néhány mellékút is.

Tüntetés Brüsszelben a nyelvtörvény ellen

Európa ne csak szavakban, hanem a valóságban is támogassa a jogegyenlőséget – követelte Szájer József, az Európai Parlament (EP) magyar néppárti delegációjának vezetője azon a keddi tüntetésen, amelyet Szlovákia brüsszeli nagykövetsége előtt rendeztek a brüsszeli Magyar Hullám közéleti társaság szervezésében, a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás jegyében.

Szájer közölte, hogy a Civil Összefogás Fórum petícióját még ezen a napon átadja José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. A fideszes politikus “Európa szégyenének” nevezte az életbe lépett szlovák törvényt, és felhívta a figyelmet arra, hogy az számos alapvető jogot tipor sárba, így a szólásszabadságot, az anyanyelvhez való jogot és az önrendelkezés jogát. Mint mondta, szeretnék hallani ebben a kérdésben Barroso hangját, valamint Leonard Orban, a nyelvi sokszínűségért felelős EU-biztos, valamint Jacques Barrot, a szabadságjogokért felelős EU-biztos hangját.

Berliner Zeitung: hol van az EU, amikor szükség lenne rá?

Abszurd, hogy az Európai Unió kivonja magát egy olyan, tagállamait érintő konfliktusból, amelyet a felek teljesen nyilvánvalóan nem tudnak egyedül megoldani – írja a Berliner Zeitung keddi elemzésében, felidézve, hogy az Európai Bizottság jelezte: kétoldalú ügynek tekinti az augusztus 21-i magyar–szlovák diplomáciai incidenst. Hol van az uniós elnökség és a bizottság, amikor valóban szükség lenne rá? – teszi fel a kérdést a balközép irányultságú berlini lap újságírója. Joggal éri bírálat az uniót amiatt, hogy olykor bürokratikus, életidegen eljárásokkal próbál szabályozni olyan dolgokat, amelyeket az érintettek helyben sokkal hatékonyabban és egyszerűbben tudnának kezelni. Ezért még abszurdabb, hogy az EU éppen egy olyan konfliktusból – a Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatása nyomán kialakult diplomáciai vitából – akar kimaradni, amelyet az érintettek nem tudnak maguk megoldani.

Nehéz az EU-nak kisebbségi kérdésekben bármire kötelezni tagjait

Amíg Magyarország és Szlovákia csak pályázott az EU-ba, az uniónak sokkal erősebb volt a meggyőző ereje, de mióta taggá váltak, Brüsszelnek sokkal nehezebb bármit is előírnia számukra, hiszen az unión belül is nagyon eltérő és vitatott a kisebbségekkel való bánásmód – vélekedett a L’Express című párizsi hetilapban Antonela Capelle-Pogacea, a Nemzetközi Tanulmányok és Kutatások Központja (CERI) nevű francia intézmény kutatója.

A lap a magyar-szlovák feszültségek kiéleződésének hátteréről kérdezte a szakértőt az internetes kiadásban a hét végén megjelent interjúban.

Capelle-Pogacea egyebek közt elmondta, hogy a kommunista idők elmúltával a magyar államfőknek szokásukká vált ellátogatni a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekhez. A révkomáromi szoboravatással annak a Szent Istvánnak állítottak emléket, aki “a magyar nemzeti ideológia központi jelképe” – mondta.

Szlovákia brüsszeli követsége előtt tüntet a Magyar Hullám

A Magyar Hullám nevű szervezet, amely többségében az uniós irodákban, szervezeti egységekben dolgozó magyarokat fogja össze, petíciót adott át a szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozva a brüsszeli szlovák nagykövetnek.

A magyarországi civilek keddi tiltakozó akciójához csatlakozott a Magyar Hullám nevű szervezet. A szervezet vezetője, Vajna Márton elmondta, hogy a békés demonstrációval az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, az EU nem az ellentétek színtere, hanem azért jött létre, hogy az tagállamok meghaladják a régi sérelmeket. Vajna szerint a brüsszeli EU-s közösségben ez meg is történt, a kelet-európai fiatalok között kiváló a kapcsolat, amit jól szemléltet, hogy a magyar-szlovák viszonyban kizárólag a felső politika fűti az ellentéteket.

Budapest európai ügyet csinálhat a nyelvtörvényből

A Sme napilap szerint Pozsony az államnyelvtörvénnyel lehetőséget adott Budapestnek, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését a kétoldalú szintről európai szintre emelje. “Nem kell sajnálkozni azon, hogy a tervezett Bajnai-Fico találkozó a magyar fél meghiúsította. Ha a szlovákok közül valaki ma a szlovák-magyar viszonyról kíván tárgyalni, annak Orbán Viktorral kell beszélnie. Magyarországnak ugyanis az osztrák-magyar kiegyezés óta ma van a leggyengébb kormánya” – írta a Sme.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com