Megjelölve Felvidék


“A nyelvet nem adjuk, ez az utolsó szalmaszál”

Értelmetlen, buta és káros jogszabálynak nevezte a szeptember 1-jén életbelépő szlovákiai államnyelvtörvényt Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke vasárnap este a szegedi dómban. „A nyelvet nem adjuk, ez az utolsó szalmaszál” – mondta Schmitt Pál európai parlamenti képviselő a Pünkösdváró Európa című Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón.

„Nyilvánvalóvá kell tennünk, az anyanyelvünkhöz, a kultúránkhoz, a hagyományainkhoz való ragaszkodás egyetlen dolgot jelent, küzdelmet a lelkekért” – mondta az EP-képviselő a Pünkösdváró Európa címmel Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón. Az esetleges, vélt vagy valós történelmi sérelmek nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy bárkinek emberi vagy kisebbségi jogát korlátozzák – közölte a pártelnök. Európa akkor lesz igazán erős, ha a szomszédos népek tisztelni fogják egymást – tette hozzá. Húsz évvel ezelőtt nem azért vettünk részt a rendszerváltásban, hogy egy kommunisztikus diktatúra helyet most egy nacionalista diktatúra jöjjön létre – hangsúlyozta Csáky Pál.

“Szándékos viszálykeltésről és szlovákellenes provokációról van szó”

Szlovákia a nyelvtörvény ügyében nem hátrál meg. „Meggyőződésem, hogy nekünk van igazunk. Részünkről ez az ügy be van fejezve“ – jelentette ki Marek Maďarič hétfői pozsonyi sajtóértekezletén. A szlovák kultuszminiszter hozzátette: Robert Fico miniszterelnök is ezt az álláspontot fogja képviselni a magyar partnerével tervezett találkozón.

“Ilyen (magyar) nyomás mellett semmiféle lényeges változást nem tudok elképzelni az államnyelvtörvényben” – szögezte le Maďarič. Ismételten azzal vádolta Budapestet, hogy a nyelvtörvény ügyében hazudik és félrevezeti a közvéleményt.

Megérezné Szlovákia gazdasága a magyar bojkottot

Megérezné Szlovákia gazdasága, ha Magyarországon – Sólyom László köztársasági elnök minapi kitiltása nyomán – bojkott alakulna ki a szlovák termékekkel szemben, továbbá ha nem járnánk át télen síelni, és ha a tulajdonosaik hazatelepítenék az ottani magyar cégeket – állítják szakértők, de azt is hangsúlyozzák, hogy ez lenne a végső lehetőség. Nyugat-Európában volt már rá példa, írja a Magyar Hírlap.

Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i kitiltását akár egyfajta gazdasági bojkott is követhetné – a történelemben volt már erre példa, nem is olyan régen. Nyugat-Európában – miután a diplomácia hosszú időn keresztül képtelen volt kezelni a kérdést – az osztrákok és az írek a hetvenes években hirdettek bojkottot az olasz, illetőleg a brit termékek ellen – igaz, nem hivatalos állami szinten. Ausztriában a hetvenes években kezdődő, mellesleg mind a mai napig tartó “Vásárolj osztrák terméket!”-akció volt a válasz az Olaszországhoz csatolt dél-tiroliak jogainak eltiprására. Később pedig az uniós dömping ellen tiltakoztak így a “sógorok”.

Berliner Zeitung: hol van az EU, amikor szükség lenne rá?

Abszurd, hogy az Európai Unió kivonja magát egy olyan, tagállamait érintő konfliktusból, amelyet a felek teljesen nyilvánvalóan nem tudnak egyedül megoldani – írja a Berliner Zeitung keddi elemzésében, felidézve, hogy az Európai Bizottság jelezte: kétoldalú ügynek tekinti az augusztus 21-i magyar–szlovák diplomáciai incidenst. Hol van az uniós elnökség és a bizottság, amikor valóban szükség lenne rá? – teszi fel a kérdést a balközép irányultságú berlini lap újságírója. Joggal éri bírálat az uniót amiatt, hogy olykor bürokratikus, életidegen eljárásokkal próbál szabályozni olyan dolgokat, amelyeket az érintettek helyben sokkal hatékonyabban és egyszerűbben tudnának kezelni. Ezért még abszurdabb, hogy az EU éppen egy olyan konfliktusból – a Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatása nyomán kialakult diplomáciai vitából – akar kimaradni, amelyet az érintettek nem tudnak maguk megoldani.

Nehéz az EU-nak kisebbségi kérdésekben bármire kötelezni tagjait

Amíg Magyarország és Szlovákia csak pályázott az EU-ba, az uniónak sokkal erősebb volt a meggyőző ereje, de mióta taggá váltak, Brüsszelnek sokkal nehezebb bármit is előírnia számukra, hiszen az unión belül is nagyon eltérő és vitatott a kisebbségekkel való bánásmód – vélekedett a L’Express című párizsi hetilapban Antonela Capelle-Pogacea, a Nemzetközi Tanulmányok és Kutatások Központja (CERI) nevű francia intézmény kutatója.

A lap a magyar-szlovák feszültségek kiéleződésének hátteréről kérdezte a szakértőt az internetes kiadásban a hét végén megjelent interjúban.

Capelle-Pogacea egyebek közt elmondta, hogy a kommunista idők elmúltával a magyar államfőknek szokásukká vált ellátogatni a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekhez. A révkomáromi szoboravatással annak a Szent Istvánnak állítottak emléket, aki “a magyar nemzeti ideológia központi jelképe” – mondta.

Duray Miklós szerint Magyarország visszahívhatta volna nagykövetét

Duray Miklós, a szlovákiai MKP stratégiai alelnöke szerint Magyarország visszahívhatta volna néhány napra pozsonyi nagykövetét Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatása után. A nyelvtörvény kapcsán a szlovákiai magyaroknak a politikus azt javasolja: vonják ki magukat a törvény hatálya alól.

“Kiállunk a jogainkért”: Ötven bihari utazik a dunaszerdahelyi nagygyűlésre

Kiállunk a jogainkért címmel szeptember elsején a dunaszerdahelyi futballstadionban szervez nagygyűlést a Magyar Koalíció Pártja (MKP).

Mint ismeretes, a Bihar megyei RMDSZ választmányának július végi, rendkívüli ülésén részt vett Duray Miklós, a MPK stratégiai alelnöke, Farkas Iván parlamenti képviselő, az MKP Országos Tanácsának elnöke, a civil szervezetek képviseletében Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők szövetségének vezetője és Nagy Péter, az MKP ifjúsági tagozatnak elnöke, akik tájékoztatták a jelenlévőket a szeptember 1-jétől életbe lépő nyelvtörvény rendelkezéseiről. Ezt követően született az a kezdeményezés, amelynek eredményeképpen a területi RMDSZ-szervezetek, a történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői is a bihariak, és általuk a szlovákiai magyarok mellé álltak.

Halál a magyarokra! – skandálta a tömeg a Nyitra-DAC mérkőzésen

A legfelsőbb szlovák bajnokság 8. fordulójában a dunaszerdahelyi gárda a Zobor lábához utazott, hogy megküzdjön a nyitrai csapattal. Mindkét csapat az előző fordulóban kikapott, így a bizonyítási vágy kellő motivációként szolgált a jó játékhoz.

Szokásosan ismét nagy rendőri biztosítás várta a dunaszerdahelyi szurkolókat, akik négy autóbusszal és több autóval indultak útra, hogy elkísérjék csapatukat Szent László király városába. A rendőri biztosítás el is kelt, hiszen a magyar szurkolókat legszívesebben a helyszínen legyilkolták volna a nyitrai ultrák, akik a mérkőzés első negyed órája után köveket, betondarabokat dobáltak a dunaszerdahelyi szektor felé. Sem a rendezőség, sem a rendőrség nem előzte meg a dobálást csak később avatkozott közbe, amikor már tarthatatlan volt a helyzet. A játékvezető, aki a mérkőzés „csúcspontja” volt meg is szakította a mérkőzést és félő volt, hogy beszünteti a találkozót.

Némán koszorúzott a Jobbik Révkomáromban

Némán koszorúzott Révkomáromban a Jobbik a Szent István szobornál, miután a szlovákiai város rendőrkapitánya nem engedélyezte nekik beszédmegtartását és zászlók felmutatását – mondta a szervezet miskolci alelnöke, Basky Rezső.

A koszorúzás után a helyszínt biztosító egyik civil ruhás rendőri vezető megszakította a Jobbik tagjainak televíziós nyilatkozatát, és tolmács útján közölte, hogy a koszorúzásra szólt az engedély, a nyilatkozatokat tegyék meg a magyar oldalon.

Fico szerint Szent Istvánnak semmi köze Komáromhoz

Robert Fico miniszterelnök volt a vendége a szlovák közszolgálati televízió “vitaműsorának” (az idézőjelet az indokolja, hogy a kormányfő ismét vitapartner nélkül mondta monológját). Sólyom László meghiúsított szlovákiai látogatásával kapcsolatban elmondta, ők nem felelősek miatta, szépen kérték, hogy ne jöjjön augusztus 21-én Szlovákiába, mert az nem megfelelő dátum erre. De javasolja, állítsák fel méltó helyre Komáromban Cirill és Metód szobrát, amelynek avatására meghívnák a szlovák és magyar állam vezetőit. Cirill és Metód után megkoszorúznák a magyar király szobrát is.