Megjelölve Felvidék


Szlovákia brüsszeli követsége előtt tüntet a Magyar Hullám

A Magyar Hullám nevű szervezet, amely többségében az uniós irodákban, szervezeti egységekben dolgozó magyarokat fogja össze, petíciót adott át a szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozva a brüsszeli szlovák nagykövetnek.

A magyarországi civilek keddi tiltakozó akciójához csatlakozott a Magyar Hullám nevű szervezet. A szervezet vezetője, Vajna Márton elmondta, hogy a békés demonstrációval az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, az EU nem az ellentétek színtere, hanem azért jött létre, hogy az tagállamok meghaladják a régi sérelmeket. Vajna szerint a brüsszeli EU-s közösségben ez meg is történt, a kelet-európai fiatalok között kiváló a kapcsolat, amit jól szemléltet, hogy a magyar-szlovák viszonyban kizárólag a felső politika fűti az ellentéteket.

Fico: Tanuljunk meg szlovákul, tiszteljük az államalkotó nemzetet!

A Szlovák Nemzeti Felkelés 65. évfordulóját ünnepelték Besztercebányán. Az esős idő ellenére sokan részt vettek a rendezvényen, beleértve Szlovákia három legfőbb közjogi méltóságát is. A megemlékezők a felkelést az egyik legfontosabb eseményként értékelték Szlovákia újkori történetében. Ivan Gašparovič szerint a felkelés a jellem igazi próbája volt, melyet a szlovákok és a szlovák nép is kiállt. Az államfő szerint “példátlan szolidaritás” jellemezte azt az időszakot.

Pavol Paška Tiso szlovák államát bírálta. “A szlovák állam nem volt jó állam, a fasizmust nem akartuk és a felkelésbe a szlovákok nem kényszerből, hanem meggyőződésből kapcsolódtak be” – véli a házelnök.

Lecseréli szlovák rendszámát Bayer Zsolt

Az ismert jobboldali publicista, Bayer Zsolt cége Szlovákiában van bejegyezve, autójának is szlovák rendszáma van. Bayer most rádöbbent, hogy a szomszédos ország vezetői magyarellenesek, ezért úgy döntött, inkább hazahozza cégeit. Ha így tesz, eggyel kevesebb magyar állampolgár lesz, aki adójával a szlovák államkasszát gazdagítja, milliárdos bevételkiesést okozva ezzel Magyarországnak.

„Elviselhetetlenek az itthoni adók és úgy általában az itthoni körülmények” – indokolta írásában Bayer Zsolt, hogy a cége után fizetett adóival miért a szomszédos szlovák államot gazdagítja, s miért nem a magyart. Most azonban – ahogy azt a Magyar Hírlapban olvasói értésére adta – „visszahozza” cégét Magyarországra, és erre biztatja a többi, szlovákiai céggel rendelkező honfitársát is.

Ideje szembenézni a magyargyűlöletből élő mítoszokkal – Fico, Slota és Mečiar urak tájékoztatására

Több, mint ezeregyszáz éve megérkeztek a Kárpát-medencébe a magyarok. Hét törzsről szól a krónika, de valójában lehetett az akár húsz is. A szláv törzsek egy orrhosszal előztek meg minket a térségben. Az itt élő gyér lakosság között voltak szlávok, germánok, rómaiak, főként a rokonaink, az avarok. Az idők folyamán betelepülőkkel és az itt talált néptöredékekből összeállt a magyar nemzet.

A szlovák történelem is hasonlóan alakult. Ezeregyszáz év alatt, a Kárpát-medencébe betódult cseh, morva, lengyel, szlovén, horvát (tót), szorb, pszeudohuszita, német, ruszin, ukrán nép lassan nemzetté vált, irodalmi nyelvet teremtett magának. Mindez a “rettenetes magyar elnyomás alatt” történt a kormány orra előtt.

Nemzetközi bíróság elé a nyelvtörvénnyel!

(Mihályi Molnár László jegyzete) Már hetek óta fenyeget, riogat, figyelmeztet a nyelvtörvény réme. Van, aki megfogadta, hogy nem tartja be, mások meg azon keseregnek, hogy most akkor mi lesz, hogyan fogunk itt mi magyarok egymás közt érintkezni. A sírfeliratokat is le kell vakarni, mert ezek a honatyák ennyire meghibbantak?

Egyesek olyan elképesztő agyalágyultságon törték a fejüket, hogy a kiszabott büntetések terhét vállalja át a csőd szélén álló magyarországi költségvetés. Mintha annak kiszabását valamivel is kiérdemeltük volna!

Méltósággal a békéért – ne engedjenek semmilyen uszításnak a magyarok

Aggodalommal figyeli Magyarország és Szlovákia kapcsolatát a Generális Konvent. A Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete elítéli a szlovákiai magyarságot érő diszkriminációs lépéseket, többek között a szeptemberben hatályba lépő szlovákiai nyelvtörvényt, amely véleményük szerint csorbítja a kisebbségi nyelvhasználatot és korlátozza Szlovákia nem szlovák anyanyelvű polgárainak a teljes élethez való jogát. Közleményükben azt írják: „Mindez kirívóan ellentétes az emberi méltósággal, az európai irányelvekkel és normákkal is.” Elítélik továbbá, hogy a Magyar Köztársaság elnökétől augusztus 21-én megtagadták a belépést a Szlovákiába és hogy mindezt az Európai Unió a két ország belügyének tekinti. Arra kérnek minden határon innen és túl élő magyart, ne engedjen semmilyen uszításnak.

Elindult a kerjenbocsanatot.hu – (videóval)

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elvárja, hogy Szlovákia kérjen bocsánatot a magyarságot ért sérelmekért; a szervezet péntektől kerjenbocsanatot.hu címmel internetes oldalt indított – közölte Rétvári Bence, az IKSZ elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatón.

A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője elmondta: a honlapot azért hozták létre, hogy mindenki, aki hangot szeretne adni tiltakozásának a szlovák politikusok magyarságot érintő sértő megnyilvánulásai ellen, az interneten keresztül megtehesse. Az oldalon tiltakozó petíció, szlovák politikusoktól származó idézetek, videók találhatók. Az oldalt felkeresők megírhatják véleményüket a Fico-Slota-Gasparovic-Meciar-féle politikai irányvonalról is.

Kussolj, magyar!

Most őszintén: mégis, mi a bánaton lepődött itt meg bárki is? A történet összes szereplője csakis azt adta, mi lényege. A szlovákok beletörölték a cipőjüket a magyar köztársasági elnökbe. A Magyar Köztársaság elnöke megállt a híd közepén, és háborgott egy sort. A magyar diplomácia sunyin, gyáván lapít. A magasságos Európai Unió meg nagy ívben tesz az egészre.

“Elég volt a durva magyarellenességből!” – Leszünk-e elegen?

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szeptember 1-i dunaszerdahelyi nagygyűlés célja felhívni a figyelmet a szlovákiai magyarság súlyos problémáira, és tiltakozni az államnyelvtörvény ellen. “El kell mondanunk, hogy elég volt a durva magyarellenességből, elég a kormány antidemokratikus praktikáiból, elég a hazudozásokból és a közös vagyon szétlopkodásából. Mi, magyarok, normálisabb körülmények között akarunk élni. Ez pedig a jelek szerint nemzetközi segítség nélkül megint nem fog menni. Ezért kell felhívnunk a problémáinkra egy ilyen nagygyűléssel a figyelmet” – mondja Csáky Pál abban az interjúban, amely az Új Szó című napilapban jelent meg pénteken fizetett hirdetésként.