Megjelölve Fidesz


Válaszra várva

A Jobbik 15 %-os eredménye alapjaiban rengette meg a hazai közéletet, és a kétpárti diktatúrát építgető parlamenti pártokat.

A közéleten jelen esetben az egyszerű átlagpolgárt értem, aki más híján a királyi és a kereskedelmi médiumokból informálódik és vagy semmit, vagy csak rosszat hall(ott) a Jobbikról. Azon milliók, akik többet szerettek volna megtudni erről a „nyilas hordáról”, ők rákerestek az Interneten, vagy valahol elolvastak egy Jobbikos kiadványt. Esetleg elmentek egy Jobbikos rendezvényre.

“Nem mutyizni megyünk Brüsszelbe” – Interjú Szegedi Csanáddal

“Nem barátkozni, nem mutyizni, nem azért megyünk Brüsszelbe, hogy minket az Európai Parlamentben szeressenek, hanem hogy küldetésünket teljesítsük, és a trianoni határok ledöntését mindenek elé helyezzük.”

– A választók akaratából, jelentős média ellenszélben, minimális költségvetéssel sikerült a Jobbiknak három képviselőt juttatnia az Európai Parlamentbe. Minek köszönhető ez a sokak számára meglepő eredmény?

A Jobbik akár 30 %-ot is szerezhet Tölgyessy szerint

Akár alkotmányos változásokhoz is vezethet, ha a Fidesz kétharmados többséget szerez a következő választásokon – mondta Tölgyessy Péter egy konferencián. A politikai elemző szerint egy elsöprő erejű győzelem esetén jelentős elszámoltatásokra számíthatnak a szocialista politikusok. Orbán Viktor Fidesz-elnöknek több igénynek is meg kell felelnie – mondta Tölgyessy Péter. Egyrészt teljesítenie kell az ígéreteit és brutálisan nekiesni a szocialistáknak, előhozva például olyan ügyeket, amelyek most a BKV-nál vannak.

Magyarországon gyilkoló szélsőjobboldali milíciákról ír egy belga napilap

Szlovákia és Magyarország öt évvel ezelőtti európai uniós csatlakozása óta súlyosbodtak a problémák a válságot élő két ország között, és ennek oka a nacionalizmus előretörése mindkét országban – írta csütörtökön megjelent elemzésében a La Libre Belgique című belga napilap.

Christine Dupré közép-európai tudósító cikkében utalt Sólyom László köztársasági elnök augusztusi belépésének elutasítására, a – fogalmazása szerint Ján Slota szélsőjobboldali politikus emberei által inspirált – államnyelvtörvényről pedig úgy foglalt állást, hogy “keveredik benne a zaklató jelleg az abszurddal”.

Folyamatosan nő a Jobbik támogatottsága a Tárki szerint

Továbbra is jelentősen vezet a Fidesz az MSZP-vel szemben, rajtuk kívül pedig csak a Jobbik kerülne be a parlamentbe, ha most lennének a választások – olvasható a Tárki választáskutatási programja keretében végzett szeptemberi vizsgálat összefoglalásában.

A Fidesz támogatottsága a felnőtt lakosság körében szeptemberben 36 százalék, szemben a júliusi 39 százalékkal. Az MSZP tábora a teljes lakosság körében a júliusihoz hasonlóan 11 százalék – közölték. Legutóbbi felmérésük alapján a teljes lakosság 42 százaléka nem tudott vagy nem akart olyan pártot mondani, amelyre szavazna.

Századvég-Forsense: 12 %-on a Jobbik

A választópolgárok közel 60 százaléka szavazna a Fideszre, míg a szocialisták csupán 25 százalékot érnének el egy most vasárnapi választáson – derül ki a Századvég-Forsense legfrissebb felméréséből. A parlamentbe a fentieken és a Jobbikon kívül egyetlen más párt sem jutna be.

A kormánypárt támogatottsága jelenleg 14 százalék az összes szavazó körében, a Fideszé pedig 25 százalék. A biztosan szavazó pártot választók körében a Fidesz továbbra is a szavazatok közel hattizedére (57 százalék), míg az MSZP a szavazatok negyedére (25 százalék) számíthatna, míg a júniusi támogatottságát stabilan őrző Jobbik 12 százalékra. A Jobbik kivételével más kis pártnak nincs esélye az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére. Az SZDSZ-re szavazók aránya a biztosan szavazó pártot választók körében már az 1 százalékot sem éri el. Az MDF és az LMP júniusban még 4-4 százalékon állt, ha most tartanának parlamenti választást, úgy az LMP a szavazatok 2 százalékát, az MDF az 1 százalékát szerezhetné meg.

Aktív Jobbik-hét az EP-ben – Interjú Balczó Zoltánnal

Az Európai Parlament munkarendjén az elmúlt héten plenáris ülés szerepelt. A felszólalások alapján, Morvai Krisztina beszámolóit is megismerve kijelenthetjük, hogy a Jobbik képviselői aktívnak bizonyultak Strasbourgban. Erről a munkáról, annak néhány műhelytitkáról kérdeztük a három hét kint tartózkodás után hazaérkezett Balczó Zoltánt.

– Ha jól számoltam össze, kilenc Jobbik-felszólalás hangzott el négy nap alatt a plenáris ülésen. Ez ellentmond annak az előzetes információnak, hogy a független képviselőknek alig jut megszólalási lehetőség az Európai Parlamentben. Ugyanakkor mind Morvai Krisztina, mind Ön igen tömören, egy-két percben beszéltek. Mi ennek a háttere?

Bűnrészes a Fidesz? – 130 ügyben tesz feljelentést, illetve bejelentést a Jobbik

Tarlós István – Szebb jövő számonkérés nélkül

Az idén nyáron kipattant BKV botrány nem előzmény nélküli. A fővárosi MSZP-s, illetve SZDSZ-es politikusok több hete tartó mismásolása teljesen természetes. A felelősségre vonást – esetleg a börtönt – szeretné mindenki elkerülni. Pedig a Magyar Nemzetben eddig nyilvánosságra hozott mintegy 130 ügyben ránézésre megáll a bűncselekmény vagy a törvénysértés gyanúja. Ebben a 130 ügyben a JOBBIK feljelentést tesz a rendőrségen, illetve bejelentést az ügyészségnél.

Lenni vagy nem lenni? Betiltható-e a Jobbik?

Vérszemet kaptak a magyargyűlölők a Magyar Gárda Egyesület arcpirítóan törvénytipró „feloszlatása” és a Magyar Gárda Mozgalom elleni karhatalmista terror nyomán, és a szélsőségesek most már a Jobbik betiltását követelik. A beteges gondolat Bárándy Péter fejéből pattant ki. Bárándy a Palotás János-féle egykori Köztársaság Párt alapítója és alelnöke volt egészen a megélhetési szervezet 1996-os megszűnéséig. 1994-ben a párt jelöltjeként indult az országgyűlési választáson. 2002 és 2004 között pedig a D-209-es kommunista ügynök kormányában igazságügy-miniszterként tevékenykedett.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com