Megjelölve kultúra


Wass Albert utolsó hét éve

Czegei Wass Albert utolsó hét éve
(írta fia, Wass Géza)
– részlet –

(Eredeti: Albert Wass de Czege’s Last Seven Years – The story from my side, Wass Géza de Czege, Fort Myers – 1998. március)

Apánkkal utoljára 1991-ben voltunk nagyvadászaton. A vadászatot nem az ölés kedvéért, hanem az erdők békességes csöndjéért szerette: a napfelkeltét, a madarak hajnali énekét, ahogy a köd felszállt, ahogy fától fáig nyomultunk, ahogy a nap sugarai a fák ágain keresztül áttörtek, a hajnali harmatos füvet – szemmel láthatóan öröme telt mindebben.

Az internet átformálja az agyműködést

A brit diákok képtelenek a tankönyvek olvasására összpontosítani, mivel az internet „újrahuzagolja” az agyukat – állítják szakemberek. Magyarázatuk szerint az internet arra ösztönzi használóit, hogy egyik honlapról a másikra ugráljanak ahelyett, hogy egyetlen forrásra, például egy könyvre összpontosítsanak. Ez az új asszociatív gondolkodás a diákok többségét képtelenné teszi arra, hogy elmélyüljenek a lineáris diszciplínákban, mint például az olvasásban vagy az írásban, mivel agyuk működése átformálódott.

Hírek

Könyveket vittünk erdélyi testvéreinknek

Még 2009 decemberében hallottam a Fejér megyei Jobbik könyvgyűjtési akciójáról, mellyel főként kolozsvári és a szórványban élő magyar testvéreinket szerették volna megsegíteni. Jeleztem Deli Barnabás kapitány úrnak a kezdeményezést, aki megkérte a Bocskai István század tagjait, vegyenek részt a könyvgyűjtésben. Természetesen most is mindenki kivette részét a munkából, és gyűltek is szép számmal a szebbnél szebb, értékesnél értékesebb könyvek. A gyűjtésről a debreceni jobbikos bajtársakat is tájékoztattuk, így még gyorsabban gyarapodott az adomány.

Wass Albert: A magyar nemzet hét parancsolata

Az Úristen kegyelméből nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra. És elnevezhetem ezt a törvényt a magyar nemzet hét parancsolatának:

Wass Albert: Patkányok honfoglalása

Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken. Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legelőkön, és uralkodott az erdőn is, amelyik a domb mögött kezdődött és felnyúlt egészen a hegyekig. A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Összegyűjtötte a veteményt és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekről begyűjtötte a gabonát, a rétekről a szénát és az erdőből a tüzelőfát. És mindent úgy helyezett el a házban, vagy a ház körül, ahogy az a legcélszerűbb volt. Tél kezdetén beterelte állatait a legelőről, meleg istállókban adott szállást nekik és gondoskodott róluk. Így élt az ember.

„Az István, a király erdélyi előadásait sosem a románok gáncsolták el”

Nemrég került a boltokba Varga Miklós két, CD-n soha meg nem jelent lemeze, az Európa és a Játék, szenvedély… című album. Az énekessel ezekről a témákról, ugyanakkor egész pályafutásáról beszélgetett a KultúrPart munkatársa, Draveczki-Ury Ádám. A Szebb Jövő portál azon kérdéseket és válaszokat emelte ki az interjúból, amelyekből kiderül, vajon a könyökén jön-e már ki Varga Miklósnak az Európa című szám; miért nem énekelheti többé sem ő, sem például Vikidál Gyula az István, a király dalait; és kik akadályozták annak idején a rockopera erdélyi bemutatását.

Szánd meg, Isten, a magyart… – 187 éves a Himnusz

Ma 187 esztendeje, 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt, 1989 óta ünnepeljük ezen a napon a Magyar Kultúra Napját. A később a magyar nemzet Himnuszává emelt művét szatmárcsekei magányában írta a poéta. A nemzeti imádság megzenésítését Erkel Ferenc 1844-ben készítette el, ezt Kölcsey azonban sosem hallhatta. Az évfordulón Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Spannraft Marcellina nyelvész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, Karikó-Tóth Tibor, a szentesi Kiss Bálint Református Általános Iskola igazgatója és Hajduk Zsófi, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója beszélt arról honlapunknak, hogy mit jelent számára a Himnusz.

Kiállítás rovásbotokból Párkányban

Január elsejével megnyílt Párkányban a Schédl Lajos munkásságát bemutató emlékkiállítás, ahol rengeteg érdekes rovásanyagot is láthat az érdeklődő. Salgó Gabriellával, a bemutató megteremtőjével a Rovatmagazin.hu munkatársa, Gribek Dániel beszélgetett arról, ki is volt Schédl Lajos és hogyan is jött létre a felvidéki kiállítás.

Amikor a Jóisten megérintette a földet

– Ditró állomás! A vonat hóakadály miatt nem megy tovább! – harsogta a hangosbemondó. Az utasok bosszankodva szálltak ki a kocsikból 1942. december 24-én déli 12 órakor. Köztük volt egy fiatal tanító is, aki a hat kilométerre lévő Szárhegyre igyekezett. Augusztus közepe óta nem volt otthon. A Bereg megyei Csedregen volt az állomáshelye. Egész ősszel gyűjtögette a pénzét, hogy karácsonyra ajándékot tudjon venni szeretteinek. Idesnek kesztyűt és kendőt, Tatának kucsmát és zoknit, a hat kisebb testvérnek könyveket, füzeteket, ceruzákat, színeseket és persze csokit és cukorkát. Sőt Vásárhelyen, ahol át kellett szállnia, a maradék pénzéből még egy frissen vágott libát is sikerült vennie az állomás melletti piacon.
– Ez lesz ám a meglepetés! – gondolta magában.

Nincs jogunk feladni

Zilált lélekkel, bódultan kóvályogtam az ismerős utcákon, majd kibandukoltam az Őrkő alá, ahonnan messzire kalandozhat a kíváncsi tekintet. Átölelheti Alsó-Háromszék és a Barcaság tekintélyes részét. A Baróti-hegységtől a Bodoki-havasok érintésével a Lakóca tetőig. A Bucegi ormán feszülő kereszttől, a Csukás-hegységen át a Fogarasi-havasok csipkés vonulatáig.

Megnyugvást keresve szemlélődtem. Sajnos, ezúttal még a honi táj napfényben tündöklő csodálatos látványa sem tudta feloldani bennem a feszültséget. A családtól és a szülőföldtől történő újbóli elszakadás tudatának feszültségét. Így lehajtott fejjel indultam haza.