Megjelölve magyar nyelv


Kétnyelvűség – súlyos jogsértések Marosvásárhelyen

A román tanárok és a román iskolaigazgatók az igazán nacionalisták, nincs ennyi jogsértés a rendőrségnél, vagy a vasútnál sem – panaszolta az Új Magyar Szónak az egyik, neve elhallgatását kérő marosvásárhelyi tanár, aki azt sérelmezte, még a faliújságon sem függeszthetett ki magyar nyelvű szöveget egy helyi iskolában. Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető igazgatója a lapnak arról számolt be, hogy egyes iskolákban az igazgatók ki is jelentették: a közös tereken, csak román feliratok lehetnek, hiszen a magyar gyerekek amúgy is tudnak románul.

Szülőföldünkön törvény védje a magyar szót!

Gyerekkoromban Érsekújvárban, a Komáromi utcában volt egy kis ruhaüzlet, amelyben emlékezetem szerint csak férfi- és fiú ruhaneműt árultak. Konfekciót nem, csak ingek, pólók, pulóverek, pizsamák, zoknik, nyakkendők, alsónemű meg ilyesmik voltak a kínálatban. Édesanyám szokta bevonszolni ide néhanapján fiát, hogy kinőtt (nem szétfoszlott!) cuccaimat újakkal pótolja.

Anyanyelvi tanácsadást nyújt a Jobbik a magyarázkodó Fidesznek

Elképesztő a Fidesz jogértelmezése, mellyel törvénytelen álláshalmozást folytató Sebestyén László képviselőjüket mentegetik. Az, hogy a “fejlesztési és karbantartási igazgató” nem igazgató, olyan, mint hogy az országgyűlési képviselő nem képviselő. Pedig köztudott az is, hogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.

Visszavágó: bírság az elmaradó magyar feliratért Felvidéken

Jogok mellett kötelességek is – ez a tétel, nem pedig a 20-ról 15%-ra csökkenő nyelvhasználati küszöb a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának tervezetében található legmarkánsabb változtatás. Akár 2500 eurós büntetést is kaphat az a község, amely nem jelöli meg nevét magyarul is, ha a lakosok legalább15 százaléka magyar. Kérdéses, ilyen formában elfogadja-e a törvénytervezetet a pozsonyi parlament.

Nem éri el az apja szintjét: ifj. Fekete István

Az alma nem esik messze a fájától – de alatta is marad…

Ifjabb Fekete István annak idején fiatalon disszidált 1956 után Amerikába, ahol sikerült is karriert csinálnia; elsősorban mint kondíciótermi edző, de íróként is befutott. Mostanában kiadják Magyarországon is a könyveit. Sajnos.

Ezért nem lesz soha a finnekből hatékony öngyilkos merénylő

Az internetes hírportálokon vissza-visszatérő blődségek közül eddig az a megfogalmazás volt a kedvencem, amely rendre arról tájékoztatja a nagyérdeműt, miszerint “a rendőrség itt és itt, ekkor és ekkor feloszlatta a tüntetőket. Ezt olvasván mindig előjön belőlem a látens szabadságharcos, és felháborodva teszem föl a kérdést: Vajon a rendőrség miért terjeszkedik túl állandóan a törvényes korlátain? Miért nem elégszik meg a tüntetés feloszlatásával? Egyáltalán miféle tudományos eljárás segítségével lehet embereket ilyen elképesztő gyorsasággal oszlásnak indítani?

Trianon után 91 évvel Győr is Szlovákia?

Legalábbis ezt a benyomást kelti bennünk az a jó néhány óriásplakát, amelyekkel Győr városában találkozhatunk. A négy folyó városának híres plázája, az Árkád a magyarellenes szlovák államnyelvtörvénynek megfelelően hirdeti magát a mai Magyar Köztársaság területén.

Olcsóbb az egynyelvűség a Felvidéken?

Szlovákia többnemzetiségű ország, lakosságát különböző nemzetek alkotják. Mi, magyarok őslakosnak számítunk az országban, bár jobban szeretik, ha inkább kisebbségnek hívjuk magunkat. Mint magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok elsajátítjuk az állam hivatalos nyelvét, és ha szükségünk van rá, használjuk is.

Schmitt Pál, a Himnusz és a helyesírás

A Magyar Kultúra Napján rovom e sorokat. 188 évvel ezelőtt ezen a napon, január 22-én fejezte be Kölcsey a Himnusz kéziratát. Ennek apropóján olyan eseményről kell szólnom, amely néhány héttel korábban történt.