Több tiszteletet a helyi közösség iránt!
75 százalék vagyunk, magyarul olvasunk, beszélünk!
Kétnyelvű feliratokat akarunk! — ilyen és ehhez hasonló feliratú lapokat, transzparenseket mutattak fel a tegnap este a sepsiszentgyörgyi Billa nagyáruháznál szervezett, néhány perces villámtüntetés résztvevői.
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottsága, a nagygyűlés tavaly szeptemberi határozata értelmében 2010. március 12-én, 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába összehívja a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést (SZÖN).
Az eseményre meghívnak minden egyes székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert valamint megye-elnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
Az angol írófejedelem drámáit a magyar közönség ismeri és szereti. Kevesen tudják azonban, hogy ez az ünnepelt, híres író “puszta kíváncsiságból” alaposan tanulmányozta a magyar nyelvet. Egyik régi rádiós interjújában a következők hangzottak el:
– Azt állítja tehát, hogy angol anyanyelve nem segítette abban, hogy világhírnévre tegyen szert?
– Sőt, kimondottan ebben és csak ebben az egyben segített. Angolul beszél és olvas ma már a művelődésre igényt tartó világ nagyobbik fele.
Komárom 2010. Mintha csak most ünnepeltük volna a 2000-es évet. Szalad az idő, és az idő sok változással jár. Feltettem magamnak a minap a kérdést, milyen is volt felvidéki magyarnak lennem az évek alatt, ebben a gyönyörű városban, amit ma egyre többen – legyen az magyar nemzetiségű vagy szlovák – csak Komárnóként emlegetnek.
Egész Szlovéniában mintegy 6000 magyar él, tehát körülbelül tizedannyi, mint Erdélyben egyedül Nagyvárad városában. Az önálló Szlovénia létrejötte után a kilencvenes évek végére azonban meglehetősen anyanyelvbarát jogi, törvényi szabályozás jött létre. A mintegy másfélszáz-fős helyi magyar értelmiség rájött, hogy a kétnyelvűség a magyarul tudók számára állásokat, pénzt és egyéb lehetőségeket jelent, és megpróbálja a törvényi kereteket tartalommal feltölteni. Nézzük mire jutottak!
Nyelvvédelmen azt a tevékenységet értjük, amellyel a mindenkori anyanyelvet megőrizni törekszünk az így vagy úgy veszélyeztető, illetve annak vélt jelenségekkel, adminisztrációs intézkedésekkel, különböző tevékenységi formákkal szemben.
Az anyanyelvhasználathoz és a nemzeti kultúrához való kisebbségi jogok közös védelméről kötött együttműködési és partnerségi megállapodást három ukrajnai – egy-egy orosz, magyar és román – nemzetiségi szervezet – adta hírül egy ukrán hírportál. A szerződést Vagyim Kolesznyicsenko, az Orosznyelvű Ukrajna Társadalmi Jogvédő Mozgalom (RU) vezetője, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke és Ion Popescu, az Ukrajnai Román Közösség Régióközi Egyesülés vezetője írta alá.
Elkészült az RMDSZ államelnök-jelöltjének választási programja, amit Marosvásárhelyen mutattak be. Kelemen Hunor alkotmányos reformot sürget, amellyel a parlament felsőházába a régiók képviselői kerülnének, és adócsökkentésen alapuló gazdaságélénkítést is szeretne.
Választási programját is bemutatta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatón. Kelemen Hunor elsősorban az erdélyi magyarság számára fontos kérdésekkel foglalkozik választási programjában, de kiemelt helyen szerepelnek a Romániában egyre inkább érződő gazdasági válság kezelésére vonatkozó intézkedések is.
