Megjelölve magyargyűlölet


A magyar-szlovák konfliktus újabb fejezetéről

A Jobbik nem lepődik meg a magyar-szlovák konfliktus legújabb fejleményein, hiszen – mint ahogy azt a tavaly őszi, dunaszerdahelyi magyarverés során is kinyilvánítottuk – a szembenállás permanensnek tekinthető, ugyanis annak valódi oka az I. világháborút lezáró Trianoni Békeszerződésben keresendő, melynek során a történelmi, ezer éves Magyar Királyságot a győztes antant-hatalmak – a mai állapotnak megfelelően – 8 országra darabolták.

A Jobbik fel kívánja hívni a világ közvéleményének figyelmét, hogy – ennek a diktátumnak a gyászos következményeként – a Kárpát-medencében három millió magyar anyanyelvű, itt őshonos ember kénytelen szembesülni mindennapos életvitele során személyi, szociális, jogi és gazdasági diszkriminációban az utódállamok részéről.

Levél a Magyarországra bevándoroltakhoz

Készült: John Howard (Ausztrália miniszterelnöke 1995-2007) “A miniszterelnök levele a bevándorlóknak” című írása nyomán. (Az eredeti a barikád.hu-n található.)

A bevándorlóknak kell alkalmazkodniuk, nem a hazaiaknak! Vegyék tudomásul, vagy hagyják el az országot. Elegünk van abból, hogy a mi nemzetünknek kell folyton óvakodnia, nehogy bizonyos egyének vagy nemzetük megsértődjék.

Kultúránk évszázadok, évezredek alatt fejlődött ki, amely olyan nők és férfiak harcára, bátorságára és győzelmeire épül, akik valamennyien a hazájukat óvták, a békét keresték és akarták.

Anyanyelvünk a magyar, nem pedig más nyelv. (Tiszteletben tartva az itt élő, a környező országokból betelepült, a magyar földet új hazájuknak tekintő és ezért dolgozó, szorgos népeket.)

Az autonómia és a lopakodó elrománosítás

Székelyföldi riportot közölt a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci napilap. Brassói keltezésű cikkében a lap rövid történelmi kitekintést követően beszámol arról, hogy június végén látogatást tett Marosvásárhelyen a román államfő. Traian Băsescu a magyar kisebbséghez intézett beszédében többek között úgy fogalmazott: “Szeretlek mindnyájatokat, mindnyájatokat, akiknek román személyi igazolvány és útlevél van a zsebében”, s Marosvásárhelyt a békés együttélés iskolapéldájának nevezte – idézte fel.

A helyi magyar politikusok szemében Băsescu helyválasztása és beszédének tartalma jól kiszámított kísérlet volt arra, hogy már most megpróbálja elnyerni a magyarok szövetségének (az RMDSZ – a tud.) támogatását a téli elnökválasztáson. Emellett Magyarországon kezdenek megváltozni a hatalmi viszonyok: a “jobboldali” Fidesz nagy valószínűséggel győzni fog a következő választásokon, és vélhetően a “szélsőjobboldali” Jobbik is bekerül a parlamentbe – írta a svájci tudósító. Orbán Viktor pedig az EP-választási kampányban járt Erdélyben. A helyi magyar politikusok szerint Băsescu ezt a befolyást akarja most ellensúlyozni “feltételes szerelmi vallomásával”, az államfő szeretetének feltétele ugyanis a román állammal szembeni lojalitás kinyilvánítása.

Az ukránok elkezdtek félni magyargyűlöletük következményeitől

A jelenlegi ukrán vezetésnek a nemzetiségekkel, különösen pedig azok nyelvével való intoleranciája egyre inkább szemet szúr. Már nemcsak e közösségek szervezetei, hanem az egyik legnagyobb tömörülés: az ellenzéki Régiók Pártjának parlamenti képviselője is élesen elítélte az államnyelvi kizárólagosság politikáját, méghozzá éppen a kárpátaljai magyarság vonatkozásában.

Emlékeztetőül: minderre azt követően került sor, hogy régióba látogatott a jövő évi elnökválasztás egyik nagy esélyese, Viktor Janukovics, s többek között tárgyalásokat folytatott Gajdos Istvánnal, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, Beregszász polgármesterével.

Pardon magyarul – a Sme jegyzetírója Duray bocsánatkéréséről

Nem célom vitatkozni a jogászokkal, de egy alacsonyabb IQ-val megáldott egyén – példának okáért kommentátor – eszével eléggé érthetetlen, hogy Duray Miklós bocsánatkérése, melyet levélben, magyarul küldött el a nemzeti pártnak, miért „nem tett eleget a bírósági ítéletnek” – írja Peter Schutz a Sme című napilapban.

A napilap jegyzetírója szerint nehéz eltekinteni attól a ténytől, hogy az ominózus kifejezés is eredetileg magyarul hangzott el és fordítás nélkül nehezen „sérthette volna a jó hírnevet”, mint ahogyan a bíróság érvelt. Vagyis ahhoz, hogy Slota egyáltalán sértve érezze magát, előbb a sértés „tárgyát” kellett valakinek lefordítania.

Erősödik a magyarellenes ukrán nacionalizmus Kárpátalján

A Kárpátalján eddig nem tapasztalt, főként a fiatal korosztályokat érintő magyarellenesség erősödéséről írt csütörtökön megjelent számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. Az újság egy olvasói panasz nyomán járt utána egy korábban Kárpátalján elképzelhetetlennek tartott diszkriminatív esetnek, amikor három beregszászi magyar gyereket a nemzetiségük miatt tanácsoltak el egy Ungvár környéki nemzetközi gyerektáborból.

A cikk szerint a szülők azért fizették be gyerekeiket az egyébként egy holland jótékonysági szervezet által működtetett táborba, hogy ott ukrán nyelvtudásukat fejlesszék. De miután a táborvezető felszólítására nem tudták ukránul megírni a kért kisesszét, “magyarokra itt semmi szükség” megjegyzéssel eltanácsolták őket – olvasható a lapban, amely más hasonló esetről is tudomást szerzett.

Tiltakozás a szlovák nyelvtörvény ellen

Két békés megyei városban, Békéscsabán és Szarvason él a hazai szlovákság jelentős része. E két város meghatározó politikai erejeként és szlovák származásúként is, kötelességünknek érezzük, hogy az itt élő lakosság nevében szolidaritásunkat fejezzük a Szlovákia/Felvidék területén élő magyar nemzeti közösséggel.

Nyelvtörvény és félelem – “Ezt nem lehet Európában”

A Hírsaroknak nyilatkozó külügyi szakértő szerint az a nyelvtörvény, mely büntethetővé teszi, ha valaki anyanyelvét használja, ellentétes a kisebbségek védelmének elvével.
Nyelvtörvény sok helyen van Európában – kezdi Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

A különbség azonban például a francia és a szeptembertől hatályos szlovák rendelkezés között az, hogy előbbi az angol nyelv túlzott nemzetközi térnyerésétől szeretné megóvni az állam nyelvét (hasonló, a magyar nyelv védelmét szolgáló törvényt egyébként Magyarország is hozott 2001-ben, itt is az volt a fő cél, hogy az üzletekben, reklámokban ne váljon egyeduralkodóvá az angol kifejezések használata), északi szomszédunk pedig leginkább a Szlovákiában élő kisebbségek (köztük a magyarok)anyanyelvhasználatának korlátozására törekszik.

“Magyarország, szépen kérünk, bocsáss meg!”

Az alábbiakban tartalmi változtatás nélkül tesszük közzé Dorin Chioteának, az Adevarul sportrovat-főszerkesztőjének bocsánatkérő cikkét. A lap a transzparensről készített fotókat elküldte az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA), amely már foglalkozik az incidenssel.

A múlt héten a Ghencea stadionban egy olyan ország csapatával mérkőztek meg a hazaiak, amely ország szívből siratta Marian Cozma kézilabdázót.

A Steaua–Újpest egy szép mérkőzés lehetett volna, de egy semmirevaló kéz írt egy nyomorúságos transzparenst, melynek szövege súlyosan sértette a magyarokat, és ezt a kiírást a mi drága román nemzeti zászlóink mellett tartotta közszemlére hosszú időn át néhány ember.

Magyar Bálint fejét akarom!

Hirtelen mindenki olyan rezignált lett. Olyan viszolyogtatóan rezignált. Mindenki, aki eddig a szadesz égbekiáltó bűneiről írt publicisztikát, vagy a szadesz megbocsáthatatlan ténykedéseiről beszélt a legkülönbözőbb tévéműsorokban, egyszerre lenyugodott, és elnéző mosollyal veszi tudomásul, hogy a szadesznek vége. Mindenki, aki húsz éven át az ázalagok nemzettudat-rohasztó igyekezetét tűzte a tolla hegyére, vagy a megszámlálhatatlan korrupciós ügyeikben oknyomozott, most csak annyit bír leírni, hogy milyen öröm: a szabadmadarakat a saját keselyűik tépik szét.