Megjelölve magyarság


Az a hajnal volt a vég kezdete

165 évvel ezelőtt, talán egy a maihoz hasonló kora őszi októberi éjjen a pribékek már ácsolták az akasztófákat és kalapácscsapásoktól volt hangos aradi éjszaka. Haynau, aki mindvégig féktelen gyűlöletet érzett a forradalmárok iránt, tort ült és készült a reggelre. Ez a hajnal volt a vég kezdete…

Donyeck lesz az új Vukovár – ha hagyjuk

Péntek este hatkor az Istenhegyi úton le kell állnia a forgalomnak. De lehetőleg még a szomszédos utcákban is. Le kell, hogy állítsák a tömeg miatt. Mert annyian kell, hogy legyünk az ukrán követség előtt. Ha valamikor mozdulni kell, akkor most aztán nagyon. Mert ott keleten valami rettenetes készül.

Koncsol László: Miért maradtam

A trianoni határokkal a család – a családom – két országban találta magát. Aztán háromban, mert három apai nagynéném és a nagybátyám kivándorolt az Egyesült Államokba. (Ketten néhány év múlva visszatértek az újhazába, Csehszlovákiába.) A két országból Kárpátalja elcsatolása után, ahol anyai nagynéném és rokonsága élt, három, Észtország függetlenedésével (további rokonok!) négy ország lett.

Kulcsár Ferenc: Nyelvemet Istentől vettem

Jókai Mór írja A magyar nemzet története című regényes rajzaiban, hogy ha Attila, ez a világtörténelem színpadára emberi alakban fellépő Halál Angyala országokat rontani és nem szerezni jött, akkor Árpád a magyar nemzet legnagyobb státusférfiaként Attilával ellentétben népének hazát és jövendőt alapított, aki a nemzetét nem pusztító vész gyanánt kívánta bemutatni azon népeknek, kikkel majd együtt kell élnie. Ő nem égetve, gyilkolva jelenik meg a művelt Európában, mert tudta ősei példájából, hogy a puszta erőszakon alapuló hatalom nem tarthat soká. Árpád tehát, kinek a lelke a jövő századokba látott, a meghódított nemzetek férfiait nem gyilkoltatta le, hanem a barátaivá tette, s „ha elűzte is a fejedelmeiket, népeiket nem tette rabokká, hanem alkotmánya jogkörébe fogadva, szabadabbakká tevé, mint voltak önfejedelmeik alatt". Árpád nemességgel párosult hatalma nem félelmet, hanem tiszteletet ébresztett a Kárpát-medence népeiben.

Vajon hány év van még benne?

Huszonöt évvel ezelőtt, azon a nyár eleji napon sokezer ember állt egyszerre megrendülten, szomorúan, de mégis valahol boldogan a Hősök terén, Nagy Imre és társai koporsója előtt. Mindenki tudta, mindenki érezte, hogy a változások visszafordíthatatlanul elkezdődtek, és mindenki hitte, hogy innentől majd minden más lesz, hogy a ránk erőszakolt kommunizmus után, innentől majd a szabadság és a jólét évei következnek.

Kulcsár Ferenc: Test és lélek

Lehet-e valaki – egyén vagy népcsoport – kisebbségi? Lehet-e a magyar nemzetnek önmagával határos magyar nemzeti kisebbsége? Lehet-e valaki kisebbségi a saját szülőföldjén? Sajnos – a 20. század abszurditásai folytán – lehet. Mégis, az a nép, az a nemzet, amely ezt a megkülönböztető „státust”, hamis politikai bélyeget, mint végleges helyzetet elfogadja, illetve e félrevezető rezervátum-tudattal, annak következményeivel képes, illetve hajlamos élni, az lemond arról, hogy méltósággal és csonkítatlan szabadsággal élő öntörvényű nemzet legyen – következésképpen lépéseket tesz önmaga lefokozására, illetve felszámolására.

Legyünk öntudatra ébredt nép! – Csíksomlyói búcsú

Az igazi boldogság alapja az Isten szavához való helyes hozzáállás, ez pedig két dolgot feltételez, meghallgatni az igét és életté váltani azt a hétköznapokban – jelentette ki az idei csíksomlyói fogadalmi búcsú meghívott szónoka. Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes emlékeztetett, Csíksomlyóra mindannyian hazajöttünk, hiszen „hol is lehetnénk otthon a világban, ha nem édesanyánknál, a napba öltözött asszony palástja alatt”.
 

Trianon a magyar költészetben

Trianon, a magyar történelem legnagyobb tragédiája, természetesen az írókat és költőket is arra ihlette, hogy szót emeljenek Magyarországért, a magyarságért. Az alábbiakban a békediktátum kapcsán született versekből közlünk válogatást. A költeményeket a költők neve szerinti ábécésorrendben adjuk közre.

A leggyávább város

2014. május 27-én Gyenes Levente polgármester gondoskodott róla, hogy Gyömrő a gyáva meghunyászkodás szimbólumaként kerüljön be az országos hírekbe. A Gyömrő 2000 Kör színeiben megválasztott elöljáró példátlan szolgalelkűségről tanúbizonyságot téve kezdeményezte, hogy a Horthy parkot alig két év után Fő térré kereszteljék át. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy Gyömrő fejlődését és eredményeit nem árnyékolhatják be olyan „hibás döntéssel”, mely „rossz hírét viszi” a városkának.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com