Megjelölve magyarság


Van még értelme Kassára figyelni?

Szerdán a Kassai Alkotmánybíróság három év után végre megszólal. Igaz, szerintem politikai parancsra, de megszólal. Az elmúlt napokban barátok, ismerősök egyre sűrűbben tették fel nekem a kérdést: hoz e döntést a taláros testület, avagy folytatódik az immáron egyre gusztustalanabb és egyre átlátszóbb huzavona?

Mert megérdemeljük

Veszélyes útra sodródhat az erdélyi magyar közösség: előfordulhat, hogy számottevő ellenzék nélkül egyetlen politikai alakulat vezesse arra, amerre akarja.

Fájdalmas kétnyelvűség

Kelet-közép-Európa. Elátkozott szeglete vagy te a világnak a magad megszámlálhatatlan, örökké békételenkedő, egymást elviselni is alig bíró népével, nemzetével, etnikumával. Egy állandóan fortyogó üst, melyet időnként még vadul meg is kavarnak a téged hol cinikusan, hol lesajnálóan – de általában ezek mérgező elegyével – szemlélő nyugati hatalmasságok, csak hogy szépen összkuszálódjon minden. És a különös színű-szagú kulimász végül egy nagy rottyanás kíséretében kicsapjon ama bizonyos üstből. Ezek azok a bizonyos "égések", melyeket szépen akkurátusan megszámozva írunk fel a krónikákba: első, második, stb. balkáni háború, világháború…

Az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriája

Egyelőre úgy néz ki, hogy hiába az új – állítólag – a kisebbségeknek is kedvező felsőoktatási törvény és a magyar párt kormányzati szerepe, az erdélyi magyar felsőoktatás több évtizedes kálváriája még mindig nem ért véget. Romániában ma még mindig kivételes csodának számít a többé-kevésbé jól működő, kétnyelvű Babes-Bolyai Egyetem. Több erdélyi felsőoktatási intézmény küzd ugyanis további fejlődésüket veszélyeztető komoly problémával, amely elsősorban politikai eredetű.

Lehel vezér napja van

Anonymus Tas fia Lélként említi a honfoglaló vezérek között, mint Árpád nemzedékébe tartozót. Ez nyilván korszaktévesztés, ha az augsburgi csatában részt vett két generáció múlva. A történészek többsége egyetért a krónikákkal abban, hogy Lél Tas fia volt, de Árpád nagyfejedelem dédunokájának tartják. Abban viszont nincs egyetértés, hogy Árpád melyik fiának volt az unokája. Hóman Bálint és Dümmerth Dezső szerint Jutocsáé, Györffy György szerint viszont Üllőé.

Lázár János tehetetlen a rovásírásos helységnévtáblák ügyében

Az index.hu internetes lap beszámol, hogy rovásírásos helységnévtáblát avattak tegnap Hódmezővásárhely határában. A város polgármestere, egyben a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Lázár János korábban kitiltotta a városból a Magyar Gárdát, eltávolította a városból az árpádsávos zászlókat, és amint kiderült, ezért az index riporterei felhívták, hogy miért engedélyezte a táblaállítást – amint kiderült, a városvezetés ellenezte az akciót, de tehetetlennek bizonyult. A táblák elhelyezésének engedélyezése ugyanis nem városi hatáskör, az a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata. Értesüléseik szerint pedig a Magyar Közút automatikusan adja meg az engedélyeket egy megállapodás alapján, amit felettes szervük, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) és „a korszerű rováshasználattal, illetve a szabványosítással” foglalkozó Rovás Alapítvány kötött.