Megjelölve magyarság


Tilos lehet a magyar zászló Ukrajnában

Hivatalosan is az ukrán parlament elé terjesztették azt a törvénytervezetet, amely megtiltaná az idegen államok zászlóinak kifüggesztését az állami és önkormányzati intézmények épületein. A javaslatot benyújtó Ukrán Néppárt szerint ez a törvény megvédi Ukrajnát a nemzetiségi kisebbségek konfliktusaitól. Korábban a párt kárpátaljai megyei szervezete követelte a magyar és a román nemzeti lobogók azonnali eltávolítását a közintézményekről.

Az Európai Uniónak más gondja is van, mint a nyelvtörvény!

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerint az Európai Uniónak más gondja is van, mint a szlovák nyelvtörvény, és azzal majd a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság fog foglalkozni. Erről az európai uniós tagállamok nagyköveteivel folytatott találkozóján beszélt a miniszter.

Egyedül védtelenek és kiszolgáltatottak, együtt legyőzhetetlenek vagyunk

(Az alábbiakban a KAPU magazin interjúját közöljük újra, amelyet Szilágyi Györggyel, a Nemzeti Egyletek főkoordinátorával készítettek. Az interjú ugyan nem a legfrissebb, de tartalma ma is időszerű, s szerkesztőségünk az utánközléssel szeretne hozzájárulni a Nemzeti Egyletek minél szélesebb körben való megismertetéséhez.)

Ma Magyarország történelme egyik legsúlyosabb válságát éli át. A kormány a parlamenti pártok asszisztálásával a csőd szélére sodorta az országot. Egyre több család és egyedülálló magyar kerül a teljes létbizonytalanságba. A március 15-én Vona Gábor által életre hívott Nemzeti Egyletek, az azóta folyamatosan gyarapodó civil erő a magukra maradt magyarok megsegítését, a nemzetben gondolkodó erők összefogását tűzte ki céljául. A Nemzeti Egyletek főkoordinátora, Szilágyi György szerint a jelenlegi helyzetben az egyletek legfontosabb feladata, hogy a nemzeti gondolkodású honfitársaink az élet bármely területén segítsék egymást, és összetartsanak, akár ismeretlenül is.

Budapest európai ügyet csinálhat a nyelvtörvényből

A Sme napilap szerint Pozsony az államnyelvtörvénnyel lehetőséget adott Budapestnek, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését a kétoldalú szintről európai szintre emelje. “Nem kell sajnálkozni azon, hogy a tervezett Bajnai-Fico találkozó a magyar fél meghiúsította. Ha a szlovákok közül valaki ma a szlovák-magyar viszonyról kíván tárgyalni, annak Orbán Viktorral kell beszélnie. Magyarországnak ugyanis az osztrák-magyar kiegyezés óta ma van a leggyengébb kormánya” – írta a Sme.

Szlovákia a szlovákoké?

(Az alábbi idézetek a Felvidéki Blogból valók.)

Nem vagyok naiv, meg mást a Fico kormánytól nem is lehet várni, mint a gazdasági válság problémáit szőnyeg alá söprő és pótproblémákkal is kendőző politikát. Ez az ő politikájuk, saját céljaik érdekében és irányában. Nem Szlovákiáé. Szlovákia ezeknek az álhazafiaknak ugyanaz, mint tolvajnak a tágra tárt széf: egy jó lehetőség anyagilag gyarapodni. Persze mindennek ára van, itt esetünkben az ár a kisebbségek.

Nemzetállami őrület!

Az Európai Unió Szlovákiára egyáltalán semmilyen hatással sincs a demokrácia fejlődése a nemzetek közti kapcsolatok fejlesztés és a regionális szintű nemzetek közti harmónia szempontjából. Ilyen egyszerűen nincs! Nincs és nem lehet, mert a gerjesztett konfliktus, a felkorbácsolt érzelmek nélkül az olyan pártok csoportosulások akik a nemzeti érzelemhez, a nemzeti büszkeséghez, még mindig a háztáji felsőbbséget párosítják, nem képesek érvényesülni. „Ha Szlovákiában vagy húzd meg magad idegen mert itt mi vagyunk az urak élet s halál felett” – ezt már igazán kibiggyeszthették volna a határátkelők fölé.

Fontos lett a „felvidéki” magyar?

(Az alábbi írás a Felvidék Ma című internetes portálon jelent meg.)

Egyszeriben kapósak lettünk a magyarországi pártoknak, akik a június 30-án elfogadott nyelvtörvény kapcsán sorra adják ki közleményeiket és reagálnak a felvidéki magyarság jogait megcsonkító törvény kapcsán. Kissé fura érzés látni, hogy a liberálisok és a szocialisták, valamint az Antall-i örökséget elhagyó fórumosok is fontosnak érzik, hogy megszólaljanak a szlovák államnyelv védelméről elfogadott törvény kapcsán. Talán a megfogalmazás is helytelen, hiszen ez nem a szlovák nyelv védelme, hanem a magyar nyelv béklyóba zárása.

Fordulóponton a magyar nemzeti ellenállás

Ezen a nyáron, július 4-én, a pozsonyi csata ezeregyszázkettedik és az Erzsébet hídi csata hetedik évfordulóján fordulóponthoz érkezett a magyar nemzeti ellenállás története. Vona Gábor, az üstökösként előretörő új erő, a Jobbik elnöke megtette azt, amit pont hét évvel ezelőtt, a jelenlegi diktatúra kezdőpontját jelentő „hídfoglaláskor” az ellenzék vezetőjének és vezetőinek meg kellett volna tenniük. S amit – szintén nekik – meg kellett volna tenniük 2006. őszén, amikor százszámra vadászták le és verték össze Budapesten a járókelőket, s amikor százszámra börtönözték be és kínozták meg azokat, akik a Hibbant Néró hazugságbeszéde ellen tiltakoztak. Megtette azt, amit elszánt ellenzéki vezetőktől, közel kétszáz parlamentben ülő ellenzéki képviselőnktől 2002. óta minden egyes tüntetésen, tiltakozó demonstráción elvárnának az emberek. Azt várták, azt vártuk a MI POLITIKUSAINKTÓL, hogy végre ne kivülállóként, előkelő idegenekként viselkedjenek, hanem jöjjenek közénk, legyenek és érezzenek VELÜNK!

Újra lesz Erdélyiek Világszövetsége

Július első hétvégéjén rendezik meg a verőcei (Magyarország) Csattogó-völgyben az Erdélyország az én hazám fesztivált. A sorrendben harmadik találkozón a szervezők reményei szerint megújul az Erdélyiek Világszövetsége.

Kicsik és nagyok, összesen kilenc és fél ezren látogattak el tavaly az Erdélyország az én hazám fesztiválra. A háromnapos találkozóra idén is számos kulturális programmal várnak minden Erdélyből elszármazottat és Erdély sorsáért elkötelezettet óceánon innenről és túlról. A koncertek és gyerekprogramok mellett idén is megszervezik az erdélyi orvosok, illetve pedagógusok találkozóját. A fesztivál második napján, július 4-én konferenciát rendeznek Székelyföld autonómiájáról, és megújítják a 2005-ig amerikai központtal létezett Erdélyiek Világszövetségét.

Kárpátalja 64 éve csatlakozott a Szovjetunióhoz

1945. június 29-én Moszkvában a Szovjetunió és Csehszlovákia kormánya megkötötték a szovjet-csehszlovák szerződést, amely rögzítette Kárpátalja kiválását a csehszlovák államból.

A sztálinisták megszervezték a magyar férfilakosság deportálását. A deportáláskor becslések szerint több mint 40 ezer kárpátaljai magyart és svábot zártak lágerbe. Ukrajnai, belorussziai, kaukázusi és más munkatáborokban, lágerekben mint hadifoglyokat tartották őket fogva. 1946-tól hazaengedték az életben maradottakat. Az elhurcoltaknak legalább 70 százaléka nem látta viszont szülőföldjét.

Ezer Székely Leány Napja toborzóval, huszárokkal és bográccsal

Idén is főképp a hagyományos elemekre építik az Ezer Székely Leány Napját, a szokás szerint július első szombatján tartandó egynapos rendezvényre főleg népviseletbe öltözött fiatalokat várnak.

Csíkszereda Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatala és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tavaly vették át a szer­ve­zési teendőket az Ezer Székely Leány Napja Alapítványtól, és amint közölték, a rockoperák, a lovasverse­nyek meg íjászbemutatók előtti időszakra próbálják visszavezetni a rendezvényt.