Megjelölve magyarság


A trianoni és párizsi békediktátumok fölülvizsgálatát kezdeményezi a Magyarok Világszövetsége

Igazságot Európának! Ezzel a címmel fogalmazott meg petíciót a Magyarok Világszövetsége. A trianoni és párizsi békeszerződések fölülvizsgálatát kezdeményezik.

A szervezet szerint 1920-ban és 1947-ben Magyarországgal szemben a nemzetközi jog valamennyi elvét semmibe véve jártak el, megtagadva tőle mind a történelmi, mind a nemzeti, mind az önrendelkezési elvet.

Fogy a kisebbségi magyarság

A Népszabadság május 23-i számának Létszámjelentés a kisebbségi magyarságról című cikke szerint Kárpátalján 140-150 ezer magyar él, több mint 80 százalékuk az ukrán-magyar határ menti 20 kilométeres sávban, főleg kis falvakban. Az újság szerint az anyanyelvi képzés nagy hiányosságai miatt a magyar nemzetiségűek döntően alacsony társadalmi tekintélynek örvendő szakmákban dolgoznak, nagymértékben érinti őket a munkanélküliség. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a városok közül egyedül Beregszászon alkotnak a magyarok csekély többséget. Sajnos a többi Magyarországgal határos országban is gyors ütemben fogy a kisebbségi magyarság.

Erdélyben mára összesen 175 olyan település maradt, amely magyar többségű, túlnyomó részük falu. A csökkenés a kilencvenes évektől folyamatos: az elöregedés, az elvándorlás és az alacsony születésszám tíz év alatt 200 ezer körüli fogyást eredményezett. A romániai magyarok több mint fele (hozzávetőleg 760 ezer fő), Kárpátaljától eltérően, városban él. Az értelmiség el- és kivándorlása még a Ceausescu-érában kezdődött, a rendszerváltás óta e folyamat más társadalmi rétegekre is kiterjedt. Bár az elmúlt 12 évben bizonyos előrelépések történtek a romániai magyarság helyzetének rendezésében, ennek ellenére sok még a megoldásra váró probléma. A súlyos gondok ellenére a magyar Miniszterelnöki Hivatal jelentése rámutat, hogy „a romániai magyarság autonóm, fejlődésre képes magyar kultúra létrehozására alkalmas szellemi-szervezeti potenciállal és részben megfelelő intézményi háttérrel, tárgyi feltételekkel rendelkezik.”

Több mint tanú – interjú Murányi Leventével

Riportunk alanya Murányi Levente, aki részt vett az 1956-os forradalomban és szabadságharcban. Jelenleg a Jobbik Magyarországért Mozgalom prominense, alelnöki tisztséget tölt be a pártban.

Elmondaná nekünk, miért vállalt részt az emberi léptékkel szinte alig mérhető erejű ellenféllel vívott harcban?

– A családomban messzemenő hagyománya volt és van a mindenkori hazaáruló baloldali politika elutasításának. Ennek hatására örömmel ragadtam meg a forradalom és szabadságharc adta lehetőséget a baloldal megsemmisítésére és a magyar szabadság helyreállítására.
Őszintén megvallva nemigen mérlegeltem az erőviszonyokat.

Tisztázzuk már végre ezt a “Szebb jövőt”!

A balliberális média karvalyként vetette rá magát Tarlós Istvánra, amiért a hétvégi tüntetésen a “Szebb jövőt!” köszöntést merészelte a szájára venni. A magunk részéről szintén nem értjük (vagy tán nagyon is jól tudjuk), ugyan miért lett újabban oly kedves ez a köszönés Tarlós István számára, de jelen írásnak nem célja ezt boncolgatni. Tudniillik sokkal inkább az a jelenség lepett meg minket, hogy internetszerte egyre terjed az a nézet, miszerint a “Szebb jövőt!” a nyilasok köszönése volt annak idején. Agytornából felmentettek számára ezúton közöljük a megfejtés első részét: A nyilasok köszöntése úgy hangzott, hogy “Kitartás!”, a válasz pedig az volt rá: “Éljen Szálasi!”.

Magyarként érvényesülni

Merjünk nagyok lenni!

Az utóbbi idők ukrán oktatási és nemzetiségi politikája igencsak negatívan hat az itt kisebbségben élő nemzetiségekre. Sajnos sok magyar szülő gondolja úgy, hogy ukrán iskolát végzett gyermeke majd jobban érvényesül az életben. Micsoda tévedés! Hisz mindenki anyanyelvén tehet szert alapos tudásra. Anyanyelvén őrizheti meg identitását, ismerkedhet meg az évszázadok során felhalmozott értékekkel.

Hogy az érvényesüléshez szükség van az államnyelv elsajátítására is, azt senki nem vonja kétségbe. Viszont azt nem lehet, nem szabad az anyanyelv rovására tenni! Nem ukrán iskolába kell íratni gyermekeinket, ahol elveszítik a gyökerüket, a kultúrájukat, hanem magyar iskoláinkat kellene értelmes, okos gyermekeinkkel még inkább erősíteni, hogy megmaradjon a magyarság itt, a Kárpátok lábánál, hogy száz, ezer év múlva is magyarul szóljon a Miatyánk, hogy megőrizzük és továbbadjuk azokat az értékeket, azt a tudást, amit eleink felhalmoztak, és ránk hagytak.

Felhívás Trianon-kötet kiadásának támogatására

Tisztelt Honfitársam!

Szeretettel üdvözlöm!

Iványi Sándor a nevem. Debreceni, református családfő vagyok.

A segítségét kérem, egy többéves kutatómunka eredményének megjelentetéséhez.

Amatőr történészként közel öt évig gyűjtöttem az adatokat, és az írásokat a trianoni tragédiánkról, amelynek káros következményei ma is hatnak. Meglepően sok kitűnő munkára, tanulmányra bukkantam, köztük több olyanra is, amelyek eddig nyomtatásban soha nem jelentek meg. Hálás vagyok az amerikai magyar emigrációnak a segítségéért, akik, a támogatáson kívül, több figyelemreméltó tanulmányt is küldtek nekem. Köszönöm!

Méltán lehetünk büszkék az anyanyelvünkre!

Kedves Látogatóink! Olvassák el az alábbi idézeteket, és járja át lelküket a büszkeség, hogy a magyart mondhatják anyanyelvüknek!

– Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
“A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”

– N. Erbersberg, világhírű bécsi tudós (XIX. század):
“Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.”

Veszélyes játék kezdődik Európában a magyar kártyával

Veszélyes játék kezdődik Európában a magyar kártyával, amely nagyon hasonlít a II. világháborút megelőző időszakhoz – állítja a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) első alelnöke.
Anna Belousovová Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szombati budapesti rendezvényén elhangzott kijelentésére reagált, miszerint a párt követelni fogja a trianoni határok ledöntését és a Beneš-dekrétumok eltörlését.