Megjelölve Országgyűlés


Kifog a Jobbik a Fideszen?

Egyelőre nem tudja a Fidesz, miként akadályozhatná meg, hogy a Jobbik elnöke ígéretéhez híven a betiltott Magyar Gárda egyenruhájában vonuljon be az Országgyűlés alakuló ülésére – írja a Népszabadság.

A lap szerint Fidesz jogászai gőzerővel dolgoznak azon, hogy kiskaput találjanak a törvényen, de a képviselőket mentelmi jog védi. Így hiába szólítják fel őket a kormányőrök a törvénysértés megszüntetésére, más eszköz nincs a kezükben – olvasható a cikkben.

Vona Gábor: Az 50 fős frakció elérése a fő cél a Jobbik számára

Az 50 fős frakció elérése a fő cél a Jobbik számára, így ugyanis jelentős többletjogosítványai lennének a radikális pártnak az Országgyűlésben – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a párt elnöke. Vona Gábor szerint négy-öt olyan választókerület lehet, amit megszerezhetnek a fideszes jelölttel szemben. Vona Gábor azt is kifejtette, milyen parlamenti bizottsági posztokat pályázik a Jobbik.

Itt a várható Jobbikos parlamenti névsor

A lista a legrosszabb variációt mutatja, mivel feltételezi, hogy a Fidesz-KDNP mind az 57 egyéni mandátumot megnyeri a második fordulóban. 64 képviselőjelölt országos listáról jut be a második fordulót követően.

“Együtt elkezdjük építeni a szebb jövőt” – interjú Rubi Gergely országgyűlési képviselővel

2007-től kezdett el a Jobbikban aktívan tevékenykedni, majd 2009-ben megszervezte az új erő hajdúhadházi szervezetét, melynek azóta elnöke. Később kampányfőnök, választókerületi szervező és megyei alelnök is lett. Céljai között szerepel a közbiztonság megteremtése a csendőrség felállításával, a munkanélküliség csökkentése és a magyar emberek képviselete a multinacionális érdekekkel szemben.

Vona Gábor: A Jobbik meg fogja őrizni varázsát

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az elmúlt napokban vendége volt a Magyar Televízió Az Este illetve a Ma Reggel című műsorának, valamint a Duna TV Hattól nyolcig című műsorába is meghívót kapott. Az alábbiakban rövid összeállítást közlünk a pártelnök tévés szereplését kísérő sajtóvisszhangból.

“Még csak most kezdem felfogni, hogy képviselőként léphetek be a Nemzet Templomába” – Interjú Kulcsár Gergellyel

Kulcsár Gergely történészhallgató, három kisgyermek édesapja. Fiatalon kezdett el érdeklődni a közügyek iránt, s bár tagja nem lett, kezdettől fogva a MIÉP-pel szimpatizált. A párttól annak tudatos tönkretételét látva távolodott el, s csatlakozott a Jobbikhoz. 2004-es alapítása óta elnöke az új erő debreceni szervezetének. A Jobbik hajdú-bihari szervezője, majd 2009-től megyei elnöke és kampányfőnöke is lett. 2010 tavaszától kezdve pedig országgyűlési képviselőként szolgálhatja majd a magyar nemzet ügyét.

Nyílt levél a jelenlegi parlamenti pártok politikusaihoz

Párton kívüli civil emberként, nemzeti jogvédőként, egyetemi oktató jogászként csöppentem bele a magyar politika világába, mint a Jobbik EP listavezetője. Tapasztalataim mélyen megdöbbentőek, megrázóak voltak. Miközben önök is pontosan tudják, hogy az Európai Unióban a következő években Magyarország sorskérdései fognak eldőlni, a szervezet parlamentjében a magyar embereket képviselők választási kampányában e sorskérdések helyett folyamatosan egymás gyalázásával, valamint az új erő, a Jobbik gyalázásával voltak elfoglalva.

31. rész: A holokausztigenlőkről még nem esett szó

Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart, hogy néhány ember a Várban – úgymond – holokauszttagadó rendezvényt tartott. Azonnal középpontba került a holokauszt-vita, a tagadást tiltó törvény kérdése, a lufi felfújása pedig egyértelműen az MSZP és az SZDSZ malmait indította újra. Gusztos, Léderer és a többi „honfoglaló” úgy csaptak rá az ügyre, mint gyöngytyúk a takonyra. És jól meg is rágták. Az ügy persze a régi kapcsolati hálón végigfutva bejárta az egész világot, sötét ecsetvonásokkal feketítve hazánkat.

Jobboldali ellenzék

Bár a Heti Hetes című tévéműsor kevés esetben tarthat számot a jobboldal figyelmére, pláne elismerésére, a március 22-ei adásban a sajnos balliberális, de kétségkívül okos Farkasházy Tivadar érdekes gondolatot vetett fel.

Arra a majd tíz éves eseményre emlékeztetett, amikor Orbán Viktor azt találta mondani, hogy akár ellenzék nélkül is lehet kormányozni (hozzátéve, hogy azonban ez nem volna elegáns). A közvélemény, főleg annak balliberális hangadói élesen támadták az akkori kormányfőt ezen kijelentéséért, mondván: diktatúrára tör, a demokrácia, a pluralizmus alapjait veszi semmibe.