Megjelölve Riport


Szabó Ákos: Tócóskerti körkép

Szabó Ákos, a debreceni Jobbik önkormányzati képviselőjelöltje önálló riporttal jelentkezett, amit szűkebb környezetében (és immár egyben választókerületében) készített.

Trükkökben kifogyhatatlanok a termékbemutatók szervezői

Beépített vásárlók, hitegetés, hazudozás, érzelmi zsarolás – egészen elképesztő módszerekkel próbálkoznak a termékbemutatók szervezői. A vásárlók – legtöbbször kiszolgáltatott nyugdíjasok – pedig meglepően nagy számban dőlnek be a trükköknek.
Nagykállóban például a helyi rendőrőrs vádemelési javaslattal zárt le egy nyomozást a minap: a szervezők megtévesztették a fogyasztókat, akik azt hitték, óriási árkedvezménnyel vásárolhatják meg a bemutatott készülékeket. A rendőrségen egy 81 éves férfi tett feljelentést, aki úgy érezte, hogy becsapták.

Ingyenes orvosi vizsgálatra kapott meghívásra jelent meg mintegy harminc, többségében idős ember 2013. októberében, egy nagykállói közösségi házban. A jelenlévőknek valójában termékbemutatót tartottak, ahol egy
• kínai gyártmányú vizes porszívót,
• gőztisztító berendezést,
• víztisztító berendezést
• és egy konyhai robotgépet
lehetett – az ott elhangzottak szerint értékük töredékéért – megvásárolni.

Az ügyben a Nagykállói Rendőrőrs folytatott nyomozást. Bár a beszerzett adatok szerint a négy készülékhez valós értékükért juthattak a vásárlók, szó sem volt a meghirdetett különleges árkedvezményről és több százezer forintos megtakarításról.

Az eljárás során három szervezőt is a fogyasztók megtévesztésének megalapozott gyanújával hallgatták ki. A nyomozást a Nagykállói Rendőrőrs a napokban lezárta és vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek.
Nemrég egy termékbemutató szervezője elmondta, milyen módszerekkel csapják be a kiszolgáltatott idős fogyasztókat. Gábor, aki termékbemutatókon dolgozott, a Blikknek elmondta, hogy az előadás kezdete előtt van tíz-tizenöt perc, amikor a beépített emberek szóba elegyednek a "palimadarakkal". Ők mérik fel, átverhető-e a vendég.

Az előadás minden fél órában más típusú, és különböző érzelmi beállítottságú emberekre hat. Aki az egészségéért aggódik, aki családjáért, aki takarékoskodni szeretne: mind-mind meg lesz szólítva.
Úgy kell érezniük, hogy kiváltságosak, amiért részt vesznek az előadáson
Amíg nem ütközött törvénybe, különböző összegeket találtak a kihúzott sorsjegyeken az emberek, ezek a későbbi árengedmények voltak. Most már mosolygós vagy szomorú arc van a borítékokban. A beépített emberek infói alapján dől el, hogy kiket lehet beforgatni, ők kapják a mosolygós jelet. Aki egyedül él, van saját ingatlanja, és rokonai nem sűrűn látogatják, azt biztosan megpróbálják átverni.

Az előadásoknak mindig van egy vendége: néhol meglepetés, de van, hogy előre beharangozzák az érkezését. Az úgynevezett szakemberek csak az átverésben jeleskednek. Van, amikor "orvost" hívnak, aki a hitelesség kedvéért fehér köpenyben van; előfordul, hogy odalép egyik-másik nyugdíjashoz, és belenéz a szájukba, vagy belenéz a szemükbe egy nagyítóval. Máskor egy "mérnök" csatlakozik, aki olyan kifejezéseket használ, amelyeket még ő maga sem biztos, hogy ért. Mindenki csak ámul-bámul, isszák a szavait.

Gábor azt is elárulta, hogy a bizonytalanokat nem győzködik, ha elkezdenek hezitálni, kiküldik őket azzal, hogy más örül majd a lehetőségnek. Miután az illető kimegy, egy beépített ember boldogan bemegy helyette az irodába – így a húzódozó biztosan visszajön.
“Egyszer eladtam egy masszírozós fotelt egy idős hölgynek, akinek már volt két ugyanolyan. Azt hazudtam, hogy speciális fűtőszál van benne, ami stimulálja a sejteket. Nagy meleg volt, két perc alatt leizzadt benne, és azt mondta, érzi a hatását. Így lett egy harmadik ugyanolyan masszírozó fotelja 290 ezerért műbőrből” – mondta el a lapnak az egykori termékbemutatós.

 

A jogszabály már érvényben van

 
Az árubemutató utazásokra is alkalmazni kell az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések szabályait – egyebek mellett ezt az előírást is tartalmazza a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet, amely június 13-án lépett hatályba.
 
A jogszabály megkülönbözteti a távollévők között kötött, illetve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket. Az előbbi lényege az, hogy a felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.
 
Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződést pedig nem a vállalkozás üzlethelyiségében kötik meg. Ebbe a körbe tartozik az a szerződés is, amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése.
 
Mindkét típusú szerződésre igaz az, hogy ha a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, az nem lehet emelt díjas hívás. Továbbá a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozása nevéről, székhelyének postai címéről, telefonszámáról és az elektronikus levelezési címéről is. Ugyancsak közölni kell a termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás – adóval megnövelt – teljes összegét.
 
A rendelet melléklete tartalmazza azokat a mintákat, amelyeket a fogyasztó elállási, illetve felmondási jogáról át kell adni a fogyasztónak. Így a vállalkozás és a fogyasztó közötti áruvásárlási szerződéstől a fogyasztó 14 napon belül indoklás nélkül elállhat.. Az elállást, illetve felmondást követő 14 napon belül kell a vállalkozásnak visszatérítenie a vételárat – illetve a szolgáltatás ellenértékét – beleértve a fuvarozási költséget is.

Ezzel az akadémiai rendszerrel is jól becsődölt a magyar futball

Akinek nem volt elég meggyőző értékelés a magyar utánpótlásképzésről az U19-es válogatott szombati, osztrákok elleni 3-1-es Eb-veresége, annak itt az újabb jelzés arról, hogy tévúton jár a magyar futball. Német és belga szempontok szerint mérték meg az évtizedes önértékelési zavarral küszködő magyar futballszakmát, egészen pontosan az utánpótlásképzés alapját jelentő akadémiai rendszert. A belga Double Pass által elvégzett vizsgálat eredményeit titokban akarták tartani, de most megtudhatja, mi a sorrend.

Gyógyszerreklám: napi sokszor sok a hirdetés

A nem receptköteles orvosságok forgalmának növelésével igyekeznek pótolni a gyógyszercégek legalább részben azt a bevételkiesést, amit a kormány árletörő intézkedései miatt a vényköteles készítmények piacán elszenvednek.

Költözik a trafikok egy része

Új üzlethelyiség után kell néznie több száz trafikosnak. Vita esetén az adóhatóság méri le a dohányboltok közötti távolságot és a hipermarketek eladóterét is.

Már javában keresik a lehetséges új bolthelyiséget azok a trafikosok, akiket egy tavalyi kormányrendelet-módosítással május 30-tól kitiltanak a 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzletekből és a benzinkutakról. Nehéz lesz forgalmas helyszínt találni, ugyanis új szabályként dohánybolt nem működhet másik dohánybolt bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül. Ez a már működő trafikokra nem vonatkozik.

Több tízmilliárdnyi áfa jár vissza

Több ezer exportőr cég lehet jogosult arra, hogy visszakérhesse a NAV-tól azt a befizetett áfát, amelyet az Európai Bíróság decemberi ítélete szerint az adóhatóság az uniós áfairányelvet megsértve szedett be – mondta Gerey Ágoston, az ügyben eljáró ügyvédi iroda vezetője. A visszaigényelhető áfa összege elérheti a több tízmilliárd forintos értéket.

Tévhit, hogy a gyümölcslé egészséges?

A The Lancet című lap cikke szerint magas cukortartalmuk miatt a gyümölcslevek ugyanolyan károsak, mint a cukrozott szénsavas üdítőitalok. Ezért arra kérik a brit kormányt, hogy változtassanak az erre vonatkozó irányelveken melyek szerint a gyümölcslé egészséges élelmiszer.

A legális dohánypiac negyede eltűnt

A legális dohánypiac negyede tűnt el tavaly a NAV jövedéki statisztikái szerint. Ilyen kevés cigaretta még soha nem fogyott Magyarországon, mint 2013-ban: 9,3 milliárd szál. Ez 2012-ben 12,5 milliárd szál volt, 2011-ben pedig 13 milliárd szál.

Külföldre viszik a magyar aranyat

A zálogfiókok túlnyomó része csak arannyal foglalkozik, ám a zálogba adható mennyiség egyre fogy. Magáncégek és ékszerkereskedők nagyban vásárolják fel a törtaranyat, amely aztán külföldre, az elektronikai iparba kerül, akárcsak az ezüst. Mindez pedig veszélyezteti a zálogüzlet forgalmának szinten tartását.

Több mint kétszázmilliárdnyi adózott külföldi jövedelem

Hiába lennének Magyarországon csak sürgősségi egészségügyi ellátásra jogosultak januártól a külföldön dolgozó és ott adót, járulékot fizető magyarok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csak azokat tudja szankcionálni, akik önként lemondanak a magyarországi ellátásról.