Megjelölve Székelyföld


Legyünk öntudatra ébredt nép! – Csíksomlyói búcsú

Az igazi boldogság alapja az Isten szavához való helyes hozzáállás, ez pedig két dolgot feltételez, meghallgatni az igét és életté váltani azt a hétköznapokban – jelentette ki az idei csíksomlyói fogadalmi búcsú meghívott szónoka. Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes emlékeztetett, Csíksomlyóra mindannyian hazajöttünk, hiszen „hol is lehetnénk otthon a világban, ha nem édesanyánknál, a napba öltözött asszony palástja alatt”.
 

Romániában betiltják a Daciát

A  román kormány egy igen előremutató törvényjavaslat csomagot tett le az asztalra a napokban. Az első tervezet szerint az iskolákban minden reggel a román himnusz rövidített változatának eléneklésével kezdődne a nap, a második pedig megtiltaná a „már nem létező államok” zászlajának és címerének használatát, valamint olyan „egységek” jelképeinek kitűzését, amelyek államként való elismerésüket követelik.
 

Félezren tüntettek Kézdivásárhelyen a székely zászló védelmében

Mintegy ötszázan vettek részt tegnap este a székely zászlók védelmében zajlott tüntetésen Kézdivásárhely főterén, a város lakói mellett Felső-Háromszék községeiből is érkeztek tiltakozók. A szervező vármegyések mellett az Erdélyi Magyar Ifjak, a Minta, a Kézdiszéki Székely Tanács, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt tagjai és szim­patizánsai voltak jelen, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt, valamint a városvezetés távol maradt a tüntetéstől.
 

Románia belépett a Székely Nemzeti Tanács perébe

Az Európai Unió luxemburgi bírósága elfogadta Románia belépési kérelmét abba a perbe, amellyel a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzését szeretnék elérni a kezdeményezők – közölte tegnap Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, akit a bíróság az elmúlt napokban tájékoztatott arról, hogy elfogadták Szlovákia, Görögország és Románia belépési kérelmét az Európai Bizottság (EB) oldalán, valamint Magyarország belépési kérését az SZNT oldalán.

Zászlótörvény a román parlament asztalán

A helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról szóló törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a Szociáldemokrata Párt (SZDP) 42 képviselője. A Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes által is aláírt törvénykezdeményezést hétfőn terjesztették be, és először a szenátusban, majd a képviselőházban kerül napirendre.
 

Még több Bukarest

Sokat járt Traian Basescu Székelyföldre, de nem eleget – az autonómiával kapcsolatos, egyre kevésbé empatikus és egyre radikálisabban elutasító kijelentései legalábbis erről tanúskodnak.
 

Ponta, az autonómia és az árhullám

Victor Ponta gondolt egy merészet, és újra elővette a magyar kártyát. A miniszterelnök egy hétfő esti tévéinterjúban kijelentette: a román kormánypártok sosem fogják elfogadni az „etnikai autonómiát”, az RMDSZ-szel kötött kormányzati megállapodás nem erről szól.

Menesztették Kovászna megye prefektusát

Menesztették Kovászna megye prefektusát – robbant a hír sokak nagy megelégedésére, hisz Dumitru Marinescu bő egyéves regnálása alatt rendkívül sokat ártott, folyamatos pe­reskedésével, magyar feliratok, székely zászlók elleni hadjárataival sikerült az ország egyik legmediatizáltabb kormánybiztosává válnia, és Háromszék állandó konfliktusgócként, az autonómiát követelő székelyek tűzfészkeként lett a román lapok, tévék gyakori, többnyire negatív szereplője.

Összehangoltan

Két évtizedénél is hosszabb ideje az erdélyi magyarság autonómiát akar, nemcsak azért, mert a gazdasági, társadalmi jelenségek jó ideje rossz irányba mutatnak, azaz folyamatosan romlanak, hanem azért is, mert az itt élők zöme pontosan tudja, Buka­resttől jószerével semmit sem várhat, jelenleg a decentralizáció helyett is folyamatos központosítás zajlik, ráadásul a protekcionista forráselosztások hátráltatják e régió fejlődését.
 

Ezen sajnos az RMDSZ részvétele a kormányban keveset segít, csurrantanak-cseppentenek, ha épp alkalmuk adódik, de lényegében a dolgok keveset változnak. Kelemenék szerencsére most felvállalják a magyar közösségek autonómiaigényét, de hogy sikerül-e legalább a kisebbségi törvény javított változatát – mely szavatolná a kulturális autonómiát – elfogadtatniuk a Ponta-kormánnyal és a kormányzó szocdemekkel,  később válik el.

Tény: az erdélyi magyarság, a székely közösség vagy az Ér-mellékiek saját útjukat szeretnék járni, s ezt Kolumbán Gábor egyetemi tanár ránk vonatkoztatva pontosan meg is fo­galmazta: „Székelyföldön a természetközeli, a természeti erőforrásokkal gazdálkodó önálló gazdasági modellben, az együttműködő közösségekben gondolkodunk, mert ennek vannak hagyományai, ehhez a székely embernek megvan a tudása. Teljesen más életmodellt és jövőképet modellezünk, olyan autonómiát, amelyben az emberek boldogan élnek.”

Mikor a Székelyföld alulfejlettségét hangsúlyozzák a román politikusok, valójában e térség lakosságának önbizalmát kívánják megtörni, s elfojtani minden olyan vágyat bennünk, mely az autonóm léttel kapcsolatos. Hogy mind Kovászna, mind Hargita megye nettó befizető az állam­kasszá­ba, azaz többet ad, mint kap a román államtól, rég tisztázták a helyi vezetők. A baj csak az, hogy mindeddig a két és fél székely megye  közös fejlesztési stratégiá­jával adósok maradtak, s az együttműködés lehetőségei, az autonómia felé vezető út kitaposásáért igen keveset tettek.

Halljuk, az RMDSZ új szövetségese, az MPP megkapta az RMDSZ 18 oldalas autonómiatervezetét, s munkacsoportot készülnek létrehozni a konszenzusos autonómiatervezet kidolgozására. S hogy ne legyen zsákbamacska, ígérik, közvitára is  bocsátják.
 

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com