Megjelölve társadalom


Cigányok és romák

„Egyszerre szégyen és fájdalmas” – mondta még februárban teátrálisan, szinte könnyes szemmel Farkas Flórián azon sajtótájékoztatón, amelyen az Országos Roma Önkormányzat Dohány utcai székházában talált állapotokat mutatták be az újságíróknak. Az ORÖ új elnöke komoly arccal végigvezette a sajtó munkatársait a zegzugos folyosókon, és részletesen megmutatta, hogy az épületet milyen rossz állapotban kapták meg az elődöktől.

Vona Gábor: Három plusz egy

A magyarországi (vagy akár mondhatjuk a magyar) demográfiai katasztrófa szinte elkerülhetetlen. A „szinte” szón persze komoly hangsúly van. Ha nem hinnék benne, hogy a tragédia elkerülhető, akkor minden bizonnyal nem tenném azt, amit nap mint nap teszek, és talán erre a cikkre sem vállalkoztam volna. Egyúttal abban is biztos vagyok, hogy ennek az elkerüléséhez a legnagyobb és legelső akadályt az őszinte beszéd, az álviták helyett a valóságról való vita hiánya jelenti. Pedig a népesedési válságnak három plusz egy fő aspektusa van, amelyet érdemes lenne megvizsgálni. Meg is teszem.

“A szlovákság a huszadik században sok mindent szinte ingyen kapott meg a történelemtől”

Szlovákia is azon országok közé tartozik, ahol sok minden nem csak arról szól, amiről első látásra szólnia kellene. Bizonyos fokig a sport, a hoki is ebbe a kategóriába tartozik. A világbajnokságra készült videoklip előre jelezte ezt. Bornírt gusztustalanságával előre igyekezett megfogalmazni a „lényeget”: itt mi vagyunk otthon. A szlovák hokisport és a szlovák társadalom nagy része tehát azon túl, hogy világbajnoki ambíciókat dédelgetett, üzenni is akart önmagának és azoknak, akik az ilyen üzenetre fogékonyak, hogy a sportsikeren túl ebben az eseményben a nemzeti önépítés fontos elemét is látja.

Bukszanéző a Horthy-korból

A Menedzsment Fórum honlapja Mesél a múlt című sorozatában a múlt század negyvenes éveinek kereseti és vagyoni viszonyait idézi fel. Az alábbi összeállítás segítségével a középen elhelyezkedő rétegek bukszájába nyerhetünk betekintést. A pillanatfelvétel az 1939-es viszonyokat rögzíti. A polgárok mellett áttekintjük azt is, mi mennyibe került akkortájt.

“Cigány módjára kell viselkedni, vén hülyék?” – olvasói levél

Felháborodásomnak szeretnék hangot adni. Szeretném azonban leszögezni, hogy a saját orvosommal, illetve a legtöbb orvossal én elégedett vagyok, ez volt az első igazán negatív tapasztalatom, amiből nem szűrtem le következtetéseket kollektíve az orvosokra nézve. Mindezt az elején csak azért szerettem volna “megmagyarázni”, hogy ne az legyen, hogy fröcsögök, vagy az orvosokat szidom, mert ez nem igaz.

Tehetetlen kilencmillió eggyel szemben

Már akkor kételkedtem az államapparátus igazságosságában, amikor Orbán Viktor Pintér Sándort nevezte ki újból belügyminiszternek. Bántott a Pintér úr ellenzékben kifejtett tevékenysége, amikor is bizonyos biztonsági őröket képző kft-ket vezetett, állítólagos busás haszonnal. Hogy nem tűnt fel a Fidesz vezérkarának Pintér úr zsebtömő machinációja? Tény az, hogy most, amikor a gyöngyöspatai botrány országossá duzzadt, a tévé képernyőjén jól látható volt, hogy Pintér úrnak még a bajusza is remegett, amikor kifejtette államsoviniszta nézeteit. Szerinte súlyos szabálysértést kell kiróni azokra, akik egyenruhában masíroznak, dorongokkal fenyegetőznek és erélyesen fellépnek a cigánybűnözés ellen.

Saját kutatásba kezd Morvai Krisztina a mindennapi bűnözés témájában

Morvai Krisztina A mindennapi bűnözés és a bűnözéstől való félelem jelensége Magyarországon címmel saját tényfeltáró és elemző felmérésbe kezd, melynek módszertana a vidéken élő lakosság megkérdezése, célja pedig a szükséges jogszabályi intézkedések megtétele. A képviselő első lépésben Gyöngyöspatára látogat.