Megjelölve történelem


Az a hajnal volt a vég kezdete

165 évvel ezelőtt, talán egy a maihoz hasonló kora őszi októberi éjjen a pribékek már ácsolták az akasztófákat és kalapácscsapásoktól volt hangos aradi éjszaka. Haynau, aki mindvégig féktelen gyűlöletet érzett a forradalmárok iránt, tort ült és készült a reggelre. Ez a hajnal volt a vég kezdete…

Koncsol László: Miért maradtam

A trianoni határokkal a család – a családom – két országban találta magát. Aztán háromban, mert három apai nagynéném és a nagybátyám kivándorolt az Egyesült Államokba. (Ketten néhány év múlva visszatértek az újhazába, Csehszlovákiába.) A két országból Kárpátalja elcsatolása után, ahol anyai nagynéném és rokonsága élt, három, Észtország függetlenedésével (további rokonok!) négy ország lett.

Az MTA szerint Bocskai = Kádár

Történt, hogy a Bocskai István Társaság kezdeményezte egy Bocskai-szobor felállítását Budapesten, a Március 15-e téren. Ha van történet, ami első blikkre abszolút nem ígérkezik izgalmasnak, akkor az ez. Adott egy, a társadalom minden rétege által mélyen tisztelt, négyszáz éve halott szabadsághős, akinek emlékművet állítanak. Leróják a kötelező bürokratikus köröket, a kerületi közgyűlés megszavazza, a különböző hatóságok engedélyezik, a szobrot leleplezi a polgármester, megkoszorúzzák a helyi egyletek, a cserkészek, és valamelyik suli énekkara énekel. Mínuszos, 20 soros hír az országos napilapokban, egész oldalas riport a Helyi Thémában. Majdnem így történt, ám a Magyar Tudományos Akadémia gondoskodott arról, hogy ne fulladjon unalomba a sztori.

Vajon hány év van még benne?

Huszonöt évvel ezelőtt, azon a nyár eleji napon sokezer ember állt egyszerre megrendülten, szomorúan, de mégis valahol boldogan a Hősök terén, Nagy Imre és társai koporsója előtt. Mindenki tudta, mindenki érezte, hogy a változások visszafordíthatatlanul elkezdődtek, és mindenki hitte, hogy innentől majd minden más lesz, hogy a ránk erőszakolt kommunizmus után, innentől majd a szabadság és a jólét évei következnek.

Romániában betiltják a Daciát

A  román kormány egy igen előremutató törvényjavaslat csomagot tett le az asztalra a napokban. Az első tervezet szerint az iskolákban minden reggel a román himnusz rövidített változatának eléneklésével kezdődne a nap, a második pedig megtiltaná a „már nem létező államok” zászlajának és címerének használatát, valamint olyan „egységek” jelképeinek kitűzését, amelyek államként való elismerésüket követelik.
 

Nagy-Magyarország keresztre feszítése

A békediktátum vezetői az aláírás időpontját június 4-én délelőtt 10 órára tűzték ki. Az ország hangulata nyomasztó volt, a sajtó hangja levert, rezignált, drámai. E sorok írója soha nem fogja elfelejteni a mindenből viccet csináló, mindent kigúnyoló pesti humor jellemző produktumát, a Borsszem Jankó vicclapot, amelynek június 3-i száma az első oldalon egy egész oldalas rajzot hozott. A rajzon lehajtott emberfők ezreinek tömege, az előtérben egy asztal, rajta egy papírlap s azon egy tollat tartó kéz. A kép aláírása ez volt: “Aláírjuk-e?” Vicclap karton soha még patakzó könnyekben ilyen sikert nem aratott.

Trianon a magyar költészetben

Trianon, a magyar történelem legnagyobb tragédiája, természetesen az írókat és költőket is arra ihlette, hogy szót emeljenek Magyarországért, a magyarságért. Az alábbiakban a békediktátum kapcsán született versekből közlünk válogatást. A költeményeket a költők neve szerinti ábécésorrendben adjuk közre.

A leggyávább város

2014. május 27-én Gyenes Levente polgármester gondoskodott róla, hogy Gyömrő a gyáva meghunyászkodás szimbólumaként kerüljön be az országos hírekbe. A Gyömrő 2000 Kör színeiben megválasztott elöljáró példátlan szolgalelkűségről tanúbizonyságot téve kezdeményezte, hogy a Horthy parkot alig két év után Fő térré kereszteljék át. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy Gyömrő fejlődését és eredményeit nem árnyékolhatják be olyan „hibás döntéssel”, mely „rossz hírét viszi” a városkának.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com