Megjelölve történelem


Ne hagyjuk most se, hogy győzzenek!

A fősodratú média nem emlékezett meg róla, a napilapok címoldalára sem került fel, de még az iskolákban se nagyon foglalkoztak vele, hisz a tankönyvekben az apró betűvel szedett sorok nem képezik a kötelező tananyag részét. Mára eljutottunk oda, hogy a vesztett csatáinkat vastagon szedve hozzák a történelemtankönyveink, a vereségeinket ünnepeljük, de a győztes hőseinket elfeledjük, ezzel is hangsúlyozva a magyar gyermekeknek, hogy örök vesztesnek születtek.

Levente napján a leventemozgalomról

Talán csak a Magyar Gárdáról hordtak össze annyi elképesztő baromságot liberális újságírók, hazaáruló történészek, pártkatona politológusok és politikai elemzők, mint a leventemozgalomról. Elképesztő a tudatlanság és a tudatos aljasság, szerencsés esetben a teljes politikai vakság, ami ezekben a megnyilvánulásokban előfordul. Ezért kötelesség közzétenni olyan dolgokat, amikről a tenyésztett hungarofób firkászok sosem hallottak, az említett történésznek mondott vöröskatonák pedig olvasni sem volnának hajlandók.

A nagy átverés – avagy egy öreg ’56-os nem érti

A nagy átverés. Ez a kifejezés nem irodalmi értékű, de ennél jobban nem lehet kifejezni azt, amikor jóhiszemű embereket igaznak tűnő hamisságokkal vezetnek félre. Ennek az “átverésnek” lehettünk tanúi 1989 június 16-án, amikor a Hősök terén több mint százezer ember előtt öt reformkommunistát és egy üres koporsót ravataloztak fel nagy gyászpompával, elhitetve az emberekkel, hogy itt a rendszerváltás, mert igazságot szolgáltatnak 1956 mártírjainak. Ennél nagyobb hazugságot – úgy gondolom – még sehol a világon nem akartak egy egész nemzettel elhitetni!

Csaknem száz éve újították fel először a Lánchidat

A Margit hidat 1876-ban nyitották meg, miáltal a Lánchíd forgalma – főleg a teherforgalom – csökkent, viszont a gyalogosforgalom nőtt, főleg azután, hogy 1896-ban megindították a budai rakparton a villamosközlekedést. Ezt a vonalat 13 évvel később dél felé meghosszabbították. A budai hídfőben a villamos aluljáróját 1907. július 31-én adták át.

Kolozsvári Mátyás-szobor: tiltakozások mindenütt

A kolozsvári Mátyás-szobor elé szerda hajnalban kihelyezett Iorga-idézet jogosan borzolja a kedélyeket, funári időket idéz. A négyszög alakú réztáblán az a Nicolae Iorga-idézet szerepel, amely a Gheorghe Funar polgármester idején a talapzatra tett plakketen is olvasható volt, és amely gyakorlatilag román királynak aposztrofálja Hunyadi Mátyást. A tiltakozások azóta egymást érik.

Mátyás-szoborcsoport – A román külügy megvizsgáltatja a vitatott kolozsvári tábla elhelyezésének törvényességét

A román külügyminisztérium tudomásul vette Magyarország álláspontját a kolozsvári Mátyás király-szoborcsoport elé elhelyezett vitatott tábla ügyében, és kezdeményezte a román kulturális minisztériumnál annak megvizsgálását, hogy törvényes volt-e a lépés – olvasható a román külügyminisztérium közleményében. A bukaresti szaktárca pénteken délután közzétett dokumentumában emlékeztet arra, hogy a nap folyamán a bukaresti külügyminisztériumban fogadták Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét.

Szemelvények a Horthy-korszak szociálpolitikájából

Az állástalan diplomások munkalehetőséghez juttatása a harmincas évek egyik legégetőbb kérdése volt. A jövőre gondolva Darányi Kálmán miniszterelnök 1936-ban oktatási reformot hajtott végre: e szerint a gimnáziumokban és az egyetemeken a korábbinál sokkal szigorúbb tehetségi szelekciót kellett alkalmazni, hogy a „magyar népi tehetségek” érvényesülését előmozdítsák. A siker érdekében a kabinet 250 ezer pengő hitelt bocsátott a kultuszminiszter rendelkezésére ösztöndíjak céljára.

Fehér magyarok, fekete magyarok

Az ókori és középkori sztyeppei birodalmakban általános gyakorlatnak számított, hogy területüket egy középső, valamint két oldalsó (általában keleti és nyugati) szárnyra tagolták, az égtájakat és törzseket pedig színekkel azonosították. A központi terület, valamint a mellette létrehozott „szárnyak” az ázsiai hun államban jelentek meg először.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com