Megjelölve Trianon


Nagy-Magyarország keresztre feszítése

A békediktátum vezetői az aláírás időpontját június 4-én délelőtt 10 órára tűzték ki. Az ország hangulata nyomasztó volt, a sajtó hangja levert, rezignált, drámai. E sorok írója soha nem fogja elfelejteni a mindenből viccet csináló, mindent kigúnyoló pesti humor jellemző produktumát, a Borsszem Jankó vicclapot, amelynek június 3-i száma az első oldalon egy egész oldalas rajzot hozott. A rajzon lehajtott emberfők ezreinek tömege, az előtérben egy asztal, rajta egy papírlap s azon egy tollat tartó kéz. A kép aláírása ez volt: “Aláírjuk-e?” Vicclap karton soha még patakzó könnyekben ilyen sikert nem aratott.

Trianon a magyar költészetben

Trianon, a magyar történelem legnagyobb tragédiája, természetesen az írókat és költőket is arra ihlette, hogy szót emeljenek Magyarországért, a magyarságért. Az alábbiakban a békediktátum kapcsán született versekből közlünk válogatást. A költeményeket a költők neve szerinti ábécésorrendben adjuk közre.

Trianonra emlékezett a Jobbik Debrecenben

Nemzetünk katasztrófája, a trianoni országcsonkítás előtt is rengeteget szenvedett a magyar nép, ám itt, a Magyar Fájdalom szobra előtt még ma is elmondhatjuk, hogy megmaradtunk, nem tudtak minket soha eltiporni, ugyanakkor nem felejtünk soha – hangsúlyozta Ágoston Tibor önkormányzati képviselő a Jobbik Debreceni Alapszervezetének trianoni megemlékezésén ma délután.


Ágoston Tibor

A Külügyminisztérium egyetért az idiótázó nagykövet nyilatkozatával

Ezt Németh Zsolt államtitkár jelentette ki Szávay István ezt firtató napirend előtti országgyűlési felszólalására adott válaszában.

Egyetért-e a Nemzeti Ügyek Kormánya Füzes Oszkár idiótázó kijelentésével? – tette fel a kérdést napirend előtti parlamenti felszólalásában Szávay István. A képviselő felidézte Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet múlt heti, román újságnak adott nyilatkozatát, melyben a diplomata kijelentette: “Magyarország mára tudomásul vette, hogy elveszítette a hétszáz éves harcot Románia ellen, húszezer magyarországi idiótát leszámítva senki sem gondol arra, hogy visszavehetjük Erdélyt vagy Erdély egy részét”