Megjelölve vélemény


Vajon hány év van még benne?

Huszonöt évvel ezelőtt, azon a nyár eleji napon sokezer ember állt egyszerre megrendülten, szomorúan, de mégis valahol boldogan a Hősök terén, Nagy Imre és társai koporsója előtt. Mindenki tudta, mindenki érezte, hogy a változások visszafordíthatatlanul elkezdődtek, és mindenki hitte, hogy innentől majd minden más lesz, hogy a ránk erőszakolt kommunizmus után, innentől majd a szabadság és a jólét évei következnek.

A varázsszó

Ahogy telnek a napok egyre inkább bizonyítottnak látszik, hogy Katar egykori legmagasabb rangú sportvezetője, Mohamed bin Hammam kenőpénzekkel vásárolta meg hazája számára a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.

A kőművesek köztünk járnak

Valószínűleg vég nélkül lehetne sorolni azokat a magyar közéleti történéseket, amikor a hazaárulás, az idegen érdekek kiszolgálása a kitartással párosul. Mégis mindig kicsit megdöbben az ember, ha újabbat tapasztal, ha azt veszi észre, hogy egyesek milyen elszántsággal és milyen gyűlölettel képesek viszonyulni Magyarországhoz akkor, amikor nem ők vannak hatalmon, amikor nem az ő érdekeik szerint folynak a mindennapok ebben az országban.

A leggyávább város

2014. május 27-én Gyenes Levente polgármester gondoskodott róla, hogy Gyömrő a gyáva meghunyászkodás szimbólumaként kerüljön be az országos hírekbe. A Gyömrő 2000 Kör színeiben megválasztott elöljáró példátlan szolgalelkűségről tanúbizonyságot téve kezdeményezte, hogy a Horthy parkot alig két év után Fő térré kereszteljék át. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy Gyömrő fejlődését és eredményeit nem árnyékolhatják be olyan „hibás döntéssel”, mely „rossz hírét viszi” a városkának.

Szakállas vicc

Lezajlott szombat este az Eurovíziós Dalfesztiválnak nevezett gagyi-horror show, és az eredmény láttán tízezer Nagaszaki erejű detonációval robbant fel az internet. A liberalizmus felkent papjai, lovagjai és inkvizítorai vallásos áhítattal ünneplik a tolerancia és elfogadás győzelmét. A konzervatív, vagy csak valamennyire is ép ízléssel bíró többség döbbenten néz, sokan már Európa halálát vizionálják. És közben csak nagyon kevesen veszik észre, hogy tegnap este nem csak a hardcore gender ideológia diadala volt – hanem a leggusztustalanabb álszentségé is.

Köpködők

Tegnap néhány magából kikelt ember a Kossuth téren, véleményének nyálmirigyének váladékával kívánt nyomatékot adni. A nyál azonban nem Pásztor Istvánon landolt, hanem a nemzeti oldalon.
 

Szívből örülök Vona Gábor vasárnap esti csalódottságának

Az országgyűlési választás előtt több helyről is lehetett hallani, hogy a Jobbik vezetőségét igazából nem is érdekli az eredmény, ők csak arra hajtanak, hogy újabb négy évig benn lehessenek a parlamentben, elmerülve a magyar demokrácia jól fizető akolmelegében. Ehhez képest a választás éjszakáján kiállt a pódiumra egy csalódott vezetőség, élén Vona Gáborral, aki egy percig sem titkolta, hogy jobb eredményre számított.

Itt vannak az új kormánydöntők

Nem tudom, ki hogy van vele, de volt abban valami nagyon szép, amikor vasárnap éjfélkor a lúzerek kiálltak egymás mellé az emeszpé-színpadra, hogy értékeljék azt a durva pofára esést, amit a választások hoztak el számukra. Ott álldogáltak arcukra fagyott mosollyal és nekiláttak megmagyarázni a lényegében megmagyarázhatatlant.

Néhány gondolat az orbáni víziókról

A spengleri magasságokba emelkedő Orbánnak az elmúlt hétvégén sikerült olyan hangot megütnie, ami a nemzeti tábor fülének kellemesen csenghetett. Víziói a nyugat végóráiról és összeomlásáról, valamint az a kijelentése, hogy Magyarország számára csupán kényszerlakhely volt a nyugat-európai liberális demokráciákkal való együttélés, sokunknak okozott meglepetést. Na de mennyire kell mindezt komolyan vennünk, és legfőképpen mennyire gondolja mindezt komolyan Orbán?