"A heteroszexista elnyomás eredményeként a leszbikus nőktől és a meleg férfiaktól tehát gyakran olyan mindennapi gyakorlatok során – mondhatni feltűnés nélkül – tagadják meg a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségét, melyek a többség számára magától értetődő, megkérdőjelezetlen társadalmi normákból és intézményes szabályokból adódnak."
 

 

E veretes idézet a "Labrisz Leszbikus Egyesületnek" a Norvég Civil Támogatási Alaphoz benyújtott tavalyi pályázatában szerepel. Ők a "Homofóbia Magyarországon" című tanulmánykötet Takács Judit által jegyzett előszavából emelték át a heteroszexizmus bátor ostorozását. Ebből az írásból, például olyan kifejezéseket is megtanulhatunk, mint a "kulturális imperializmus", amelynek jegyében a többségi heterók ráerőltetik saját normáikat az elnyomott homoszexuálisokra.

A kötetben egyébként olvasható tanulmány a középiskolások körében tapasztalható, sőt a tananyagban(!!!)  is felfedezhető homofóbiáról.

Nem az a durva, hogy élnek köztünk olyanok, akik ilyen epekeserű gyanakvással szemlélik a teremtés gonosz tréfája folytán sajnos többségben levő heteroszexuális embertársaikat. Hanem az, hogy ezzel a problémával nem pszichológushoz fordulnak, hanem könyvkiadóhoz. Mert ez ma nem fóbiának, vagy kóros szorongásnak hívjuk – hanem tudománynak.

És az erre alapozott "felvilágosító programokra" 62.000 euró pályázati pénzt lehet lehúzni. Egyszer majd, ha nem lesz ilyen rohadt meleg, meg késő délután, megírom, mit gondolok a melegjogi mozgalom múltjáról, jelenéről. és szellemi rohamcsapataikról, a gender studies felkent inkvizítorairól. Most legyen elég csak annyi, hogy tanuljuk meg: van olyan, hogy heteroszexizmus, amely valójában elnyomás és kulturális imperializmus. Ja jól beseggeljük a leckét, és szépen fel is mondjuk, akkor talán, egyszer mi is kapunk rá 18 milliónyi közpénzt…

Balogh Gábor