Azt írták, hogy a legnagyobb változást január és április között a Fidesz-KDNP, valamint az MSZP táborában regisztrálták: előbbi statisztikailag is jelentős mértékben csökkent, utóbbi pedig nőtt. Mindeközben sem a többi párt szavazótábora, sem pedig a passzív választók aránya nem változott érdemben.
A teljes népesség körében a kormányzó jobboldali pártszövetség szavazótábora 31-ről 27 százalékra csökkent január és április között, a pártválasztók körében pedig még ennél is nagyobb mértékben, 54-ről 47 százalékra esett vissza.
A szocialista párt támogatottsága hasonló mértékben változott, csak épp ellenkező előjellel: a teljes népességen belül az MSZP-tábor januárban még “történelmi mélyponton”, 7 százalékon állt, ami áprilisra 10 százalékra nőtt, a pártválasztók között pedig 12-ről 18 százalékra emelkedett.
Mindeközben a Jobbik támogatottsága lényegében nem változott: a teljes népességen belül a januári 12 után áprilisban 11 százalék, a pártválasztók között pedig mindkét hónapban 20 százalék volt.
Úgy fogalmaztak, hogy “az MSZP növekedése és a Jobbik stagnálása eredményeként a jobboldali radikális párt elvesztette a szocialistákkal szembeni előnye nagy részét, így áprilisra a két nagyobb ellenzéki párt közötti különbség lényegében eltűnt”.
A többi, kisebb ellenzéki párt támogatottsága nem változott jelentősen, táboraikban az elmozdulás legfeljebb kerekítve éri el az 1 százalékpontot.
A teljes népességen belül a Demokratikus Koalíció (DK) 4, a Lehet Más a Politika (LMP) 2, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért (PM) 1-1 százalékon áll.
A pártválasztók körében pedig a DK 7, az LMP 4, az Együtt 2, míg a PM 1 százalékot kapna.
A közlemény szerint a legnépesebb választói csoportot továbbra is a pártot nem választó, passzív kör teszi ki, amelynek 43 százalékos aránya nem változott lényegesen az elmúlt időszakban. Megjegyezték azonban, hogy ezen a “látens csoporton” belül a válaszmegtagadók, a pártválasztásukat eltitkolók aránya jelentősen nőtt, 12-ről 16 százalékra, míg a bizonytalanoké kismértékben, 30-ról 27 százalékra csökkent.
A személyes megkérdezésen alapuló adatfelvételt április 14-20. között végezték ezerfős véletlen mintán, amely reprezentálja az ország felnőtt lakosságát – olvasható a közleményben.
(MTI)