Az ember már nagyon régóta igyekszik tartósítani az élelmiszereket. Régebbi időkben, amikor csak lehetett friss ételeket ettek az emberek. Azonban már abban az időben is kérdés volt, hogy a tél beköszöntével mit fognak tudni enni. Valahogyan el kellett raktározni az élelmiszereket rosszabb időkre is. Természetesen akkoriban még nem voltak E-számok. A tartósítást például szárítással vagy aszalással oldották meg – de léteztek más megoldások is.
Aztán a tél beköszöntével a tartósítás egyszerűbbé vált, mert a hidegben automatikusan megfagyott az élelmiszer – ma ezt mélyhűtővel oldjuk meg. Ma már nem csak a mélyhűtő „segít” nekünk, hanem a tartósítószerek is (E200-as számok, illetve a klórok). A nagy kérdés az, hogy ez jó-e nekünk vagy sem, illetve szükséges-e vagy sem? Mit tehetünk, ha úgy döntünk, hogy inkább nem ennénk tartósítószereket?
„Mindenben” benne van
Mivel én allergiás vagyok a tartósítószerekre, ezért kerülöm ezeket a mesterséges adalékanyagokat. Nálam az E200-as kategória kizáró ok. Éppen ezért tudom, hogy rengeteg élelmiszerben benne van. Ráadásul a tartósítószereket nem minden esetben kell feltüntetni! Főleg akkor nem, ha az élelmiszerbe kevert (más) adalékanyaggal kerülnek a termékbe. Így tehát elég nehéz megállapítani, hogy miben van és miben nincs.
Mire jó a tartósítószer?
A tartósítás fő feladata, hogy késleltesse az élelmiszerek romlását, és megóvja azokat bármilyen, ízükben, vagy némely esetben, megjelenésükben bekövetkező kedvezőtlen változástól. Ez különféle módokon valósítható meg, feldolgozási eljárásokon keresztül, mint a konzerválás, vízelvonás (szárítás/aszalás), füstölés, és fagyasztás; csomagolási módszerrel, és élelmiszer-adalékanyagokkal, mint az antioxidánsok és egyéb tartósítószerek.
A közhiedelemmel ellentétben azonban a tartósítószerek elősegítik a mikotoxinok (a penészgombák által termelt mérgek) képződését is. Tartósítószert használnak haltermékek, gyümölcslevek, üdítőitalok, kenyér, pékáruk, saláták, margarin, salátaszószok, borok, szárított gyümölcsök és zöldségek, citrus gyümölcsök stb. tartósításához. Tehát szinte mindenhez. (És mint látható az aszalt gyümölcsökbe is kerülhet tartósítószer, hiába tartósítja az aszalás az élelmiszert…)
Melyik tartósítószer mit okozhat
Fontos, hogy ezek lehetséges tünetek. Nem biztos, hogy mindenkinél jelentkeznek. Az is lehetséges, hogy a többségnél semmi gond nincs azzal, hogy naponta sok-sok tartósítószert elfogyasztanak. Mégis azt javaslom, hogy ha lehet kerüljük el a tartósítószerek evését. A miért-re talán választ adhat az alábbi táblázat:
Konklúzió
Mindenki mérlegelje önmaga, hogy elkerüli-e a tartósítószereket vagy sem. Már az is nagy előrelépés lehet, ha olyan terméket nem fogyasztasz, amelyeknél fel van tüntetve az összetevőknél a tartósítószer. De azt érdemes tudni, hogy ezzel a kis változtatással sok „apró betűset” kell olvasni a boltokban és valószínűleg az eddig fogyasztott élelmiszerek jelentős részét nem ehetjük.
Az apró betűsek olvasgatása elsőre nekem is kényelmetlen volt. Aztán egy idő után már sejtem, hogy melyik termék lehet számomra megfelelő és melyik nem. Így már ritkán olvasgatok. Szerintem érdemes lehet a tartósítószereket elkerülni, amennyire csak lehetséges. Csak utólag fogjuk megtudni, hogy az egészségünkre milyen hatással van – de akkor már lehet, hogy késő. Inkább előzzük meg a bajt.
