A Lockheed Martin újabb jövedelmező üzletet tudhat magáénak. Ezúttal nem az “orosz veszélyre”, hanem a terrorfenyegetésre hivatkozva tudnak fegyvereket eladni Európának. Az értékesítésekhez számos nagy sajtóorgánumon keresztül próbálnak piacot csinálni.

Fotó: hidfo.ru

Fotó: hidfo.ru

David Cameron brit miniszterelnök közlése szerint London 300 milliárd dollárral növeli védelmi kiadásait a következő tíz év során. A terrorizmus elleni harccal indokolt kijelentésből kiderült, hogy az összeg nagy részét F35 “Lightning” vadászbombázó repülőgépekre és Tájfun vadászgépekre költik. Ezek egy része az új brit repülőgép-anyahajókra kerül, kilenc gép pedig – Cameron szavai szerint – ellenséges tengeralattjárókra vadászik majd a brit felségvizek felett. Bár a terrorszervezet – értelemszerűen – nem rendelkezik tengeralattjárókkal, a terrorizmus elleni harc önmagában is piacbővülést jelent az amerikai fegyvergyártó cégek számára, és amelyik vétel nem indokolható a terrorizmussal, az megindokolható az “orosz veszéllyel”.

A Lockheed Martin számos üzletet köt Európa-szerte az orosz veszélyre hivatkozva; egyrészt a NATO előírja a tagállamok számára a védelmi kiadások növelését, másrészt az orosz határ közelében elhelyezkedő országoknak a sajtó ellenségkép-gyártására alapozva rengeteg fegyvert el lehet adni. A Lockheed Martin újabb brit értékesítéséből is látható, hogy az amerikai fegyvergyártó cégek – kihasználván a terrorfenyegetést és a háborús hisztériát – milyen intenzív lobbitevékenységet folytatnak most Európában. Ez a lobbitevékenység pedig az utóbbi hónapokban hazánkat is fokozottan érinti.

Egymás után sorozatosan – márciusban, májusban, majd júniusban – történtek technikai hibából adódó balesetek a Magyarország által használt Gripen vadászrepülőgépekkel. Ezzel egy időben Magyarország egy újabb misszióban kellett részt vegyen; a Baltikum légterének védelmében, szintén az orosz veszélyre hivatkozva. Június 3-án az Idnes cseh magazin arról számolt be, hogy amerikai vadászrepülőgépeket helyeznek el a visegrádi csoport országaiba. Szeptemberben a Lockheed Martin máris eladta Lengyelországnak a korábban oda szállított gépeket, a Magyar Nemzet pedig arról kezdett beszélni, hogy Hende Csaba a valóságnál kedvezőbb színben tünteti fel a történteket, és a “balesetek miatt” látható, hogy “nem minden feltétel adott a baltikumi misszió teljesítéséhez”. A lapban megjelenő publicisztikák arra utaltak, hogy Magyarország újabb vadászgépeket kellene vegyen, hogy megfeleljen a NATO-missziók által elvárt követelményeknek. Október 14-én szintén a Magyar Nemzet jelentette be, hogy tucatnyi amerikai A–10-es csatarepülőgép érkezik Magyarországra.

November 11-én az Index hasábjain Hegyeshalmi Richárd nevén jelent meg egy cikk, mely a “Lockheed Martin legújabb fejlesztéseként” reklámozott egy rakéta-sorozatvető rendszert, ami közel két évtizede létezik, és a gyártó a készleten maradt fölösleget akarja értékesíteni a kelet-európai piacon. A Lockheed Martin közel százmillió dollárt kap az amerikai hadseregtől, hogy az afganisztáni misszióban lehasznált fegyvereket felújítsa, és mint az Index esetéből is látható, egyúttal intenzív lobbitevékenységet folytat az európai országokban. A térségben több országnak eladták már ugyanezen sorozat egy részét; Horvátország használt M270-es rakétarendszereket vásárol, Lengyelország pedig a raktáron maradt alkatrészek egy részét veszi meg, és az Index által népszerűsített sorozatvető rendszert “hazai gyártásban” szereli össze.

Ugyanakkor, nem kizárólag az Index és a Magyar Nemzet próbál piacot csinálni az amerikai hadsereg használt fegyvereit értékesítő vállalatok számára – vélhetően minden nagyobb sajtóorgánumot felkerestek a lobbisták. November 14-én – napokkal az Index reklámcikke után – a Magyar Idők újságírója “A Black Hawk pilótafülkéjéből az üzletbe” címmel közölt le egy publicisztikát, ami az Index fegyverajánlásához hasonló befejezéssel zárul: “A Pinnacle Solutions helikopterenként a Pozsony által fizetett összeg megközelítőleg feléért szállít teljeskörűen felújított szállító és harci feladatokra is alkalmas helikoptereket. Bár egy helikopterbeszerzést komolyabb kalkulációk előznek meg, mint egy családi személyautó-vásárlást, mégis jogos a kérdés: nem éri meg jobban a használt?”

Ugyanakkor, a használt fegyverek vásárlásának megfontolása mellett fel kellene tenni egy igen fontos kérdést: milyen érdekekbe ütközne, ha Magyarország kormánya egyszer nem más országok lehasznált harceszközeit vásárolná fel, hanem intenzív lobbitevékenységet kezdene, hogy valamelyik globális fegyvergyártó cégtől a legmodernebb fejlesztéseket vehesse meg?

Hídfő.ru