Svédország megint utcahosszal előzte a tolerancia terén a magát haladónak gondoló nyugati országokat. Az egyik iskolájukban már be is tiltották a svéd zászlót. Az indok nagyon egyszerű volt: a zászló megsérthet bizonyos etnikai csoportokat. Magyarán a derék svédek el akarták kerülni, hogy az iskolába járó kis Musztafa megrémüljön a svéd zászló láttán egy svédországi iskolában.

The importance of flags for political communities - Affairs Today

Amit a svéd iskolaigazgató tett, az rendkívül dicséretes és előremutató. Remélhetőleg hamarosan eljön az az idő, amikor minden nemzet zászlaját betiltják. A XXI. században elfogadhatatlan, hogy embercsoportokat különböző színes vászondarabokkal akarjanak megkülönböztetni egymástól. Ahogy a költő is írja: “Ha én zászló volnék, soha nem lobognék”.

Itt azonban nem szabad megállni, második lépésként be kellene tiltani az országokat megkülönböztető elnevezéseket is. Nevezhetnének minden országot mondjuk simán csak országnak vagy területnek. Nem érdemes megkockáztatni, hogy valaki megijedjen a svéd vagy a magyar szó hallatán.

Végezetül pedig be kellene tiltani az országok saját nyelveit is. Mekkora kirekesztés már, hogy valaki teszem azt Svédországba utazik, és nem tud szót érteni a helyiekkel, mert azok teljesen elfogadhatatlan módon svédül merészelnek beszélni saját hazájukban. Mit képzelnek ezek? Beszéljen mindeni egyazon nyelvet, így végre sikerülne lebontani a bábeli örökséget.

A faji különbségeket pedig úgy lehetne a leghatékonyabban áthidalni, ha minden embert befestenének kékre. Így mindenki ugyanolyan lenne, a rasszizmus okafogyottá válna.

Ha ezeket sikerülne elérni végre, béke honolna a világban, és mindenki nagy-nagy szeretetben élhetne. Milyen szép is lenne, ha az olimpián minden ország kék bőrű versenyzői egy nagy egységes kék zászló alatt indulnának. Mindig ugyanaz a himnusz menne, ha aranyat nyer valaki, így nem lennének vesztesek, mindenki csak nyerne, és persze örülne. Végre nem osztaná meg az embereket a kulturális sokszínűség, egy gyönyörű és vidám kék világban élhetnénk. Vagy mégsem?

Jurenkó Ferenc – Jobbegyenes blog