Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos, a vegyesbizottság magyar társelnöke az aláírást követően azt hangsúlyozta, hogy az utolsó ülésre három évvel ezelőtt került sor, amikor nem sikerült aláírni a jegyzőkönyvet. Most viszont sikeres tárgyaláson vannak túl, amihez hozzájárult a két ország közötti politikai légkör javulása.
A társelnök a konkrétumok között említette: a többi között megállapodtak abban, hogy mindkét fél konkrét lépéseket tesz a komáromi Selye János Egyetem egyetemi státuszának megőrzése érdekében.
A Borsi-Zeleméri Rákóczi Kastélyban közösen Rákóczi-emlékhelyet alakítanak ki, illetve mindkét fél figyel a magyar, illetve a szlovák épített örökség megóvására egymás országában.
Arról is megegyeztek, hogy állandóan látogatható lesz a jövőben a kassai Márai Sándor-emlékkiállítás és a szlovák fél lépéseket tesz a magyar nyelvű oktatási rendszer fejlesztése érdekében – sorolta Kalmár Ferenc.
Miroslav Mojzita, a bizottság szlovák társelnöke, Szlovákia bosznia-hercegovinai nagykövete azt hangsúlyozta, hogy sikerült hatvan ajánlást elfogadni, amelyek mindkét kisebbség életkörülményeinek a javítását szolgálják. Ugyanakkor a jegyzőkönyvben foglaltakat mindkét fél előterjeszti saját kormányának elfogadásra.
Hangsúlyozta: örülnek annak, hogy a magyarországi szlovák kisebbség parlamenti képviseletet nyert, így érvényesítheti az igényeit.
Megállapodtak arról is, hogy a Magyarországon működő szlovák kisebbségi önkormányzat átveheti a szlovák nyelvű oktatási intézményeket, amennyiben ezt akarja, illetve működtetni is tudja azokat – mondta Miroslav Mojzita.
Az is elhangzott, hogy a kisebbségi vegyesbizottságok a Magyarország és a szomszédos államok között létrejött alapszerződések alapján működnek.
A Magyar-Szlovák Alapszerződést 1995-ben írták alá és 1999 tartotta meg első ülését a vegyesbizottság.
(MTI)