Több ezer exportőr cég lehet jogosult arra, hogy visszakérhesse a NAV-tól azt a befizetett áfát, amelyet az Európai Bíróság decemberi ítélete szerint az adóhatóság az uniós áfairányelvet megsértve szedett be – mondta Gerey Ágoston, az ügyben eljáró ügyvédi iroda vezetője. A visszaigényelhető áfa összege elérheti a több tízmilliárd forintos értéket.

Még mintegy három és fél hónapig van lehetőségük visszaigényelni az áfát azoknak a cégeknek, amelyek az EU-n kívüli országokba történő exportjuk után fizették meg az adót, ha az értékesített termék unióból történő kiléptetése kicsúszott a magyar áfatörvényben 2013 végéig előírt 90 napos határidőből. Az Európai Bíróság ugyanis egy decemberi ítéletében kimondta, hogy az áfatörvény exportértékesítés feltételeit szabályozó rendelkezése ellentétes az uniós áfa-irányelvvel, mert amiatt vonja meg az értékesítés adómentességét, hogy az adott termékek nem lettek határidőn belül kiléptetve az országból. A jogorvoslatra az ítélet elfogadásának napját, december 19-ét követő 180 napig, vagyis június 18-ig van lehetőségük az érintett exportőr cégeknek.

Az ítéletet egy élelmiszer-feldolgozó, illetve -kereskedő cég és a NAV jogvitájában mondta ki az Európai Bíróság. A vállalkozás ugyanis áfa-bevallásaiban akkor is adómentes exportértékesítésnek (ilyenkor az adó megfizetése a termékek célállomásának helye szerinti országban történik) tüntette fel az EU-n kívülre szállított termékekre vonatkozó ügyleteket, ha az áruk EU területéről történő kiléptetését az áfatörvényben előírt 90 napos határidő letelte után valósították meg a vevők. A határidő túllépése miatt a NAV adóhiányt állapított meg, és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabott ki a cégre. A társaság azonban bírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a kiszabott szankciók alapjául szolgáló magyar áfa-szabályozás ellentétes az áfára vonatkozó uniós szabályokkal. A jogvita úgy került a luxembourgi testület elé, hogy az ügyben eljáró Kúria előzetes döntéshozatali eljárás keretén belül jogértelmezést kért az Európai Bíróságtól.

„Június 18-ig nemcsak azok a cégek igényelhetik vissza a befizetett áfát, amelyeket a NAV megbírságolt, hanem azok a vállalkozások is, amelyek a 90 napos határidő vevőjük általi túllépése miatt keletkezett áfa-fizetési kötelezettségüknek annak idején elévülési időn belül, áfa-bevallásukban automatikusan eleget tettek” – nyilatkozta lapunknak Gerey Ágoston, a magyar céget a hazai jogi fórumokon, illetve az Európai Bíróság előtt képviselő Gerey Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. Azzal kapcsolatban, hogy visszamenőleg hány évig kérhetik az áfa visszafizetését a cégek, elmondta: erre az adószabályok szerinti elévülési időn belül van mód, így a 2008 előtti időszakra már nem vonatkozik ez a lehetőség.

Kérdés, hogy az Európai bíróság ítélete hány vállalkozást, és mekkora értékű áfa-visszaigénylést érinthet. Lapunk ez ügyben megkereste a NAV-ot azzal a kérdéssel, hogy tavaly hány vállalkozás mekkora összegű áfát fizetett be a 90 napos határidő letelte miatt, illetve a befizetés elmaradása miatt hány cégnél, és mekkora értékben állapítottak meg adóhiányt. Az adóhatóság azt válaszolta, hogy a kért adatok nem állnak a rendelkezésére „tekintettel arra, hogy az áfa-bevallás, illetve a vámkiléptetést igazoló EV okmány adattartalma nem teszi lehetővé a kért adatok leválogatását”.

Gerey Ágoston azzal kapcsolatban, hogy hozzávetőleg hány cég élhet az áfa visszaigénylésének lehetőségével, azt mondta: a rendelkezésre álló KSH-adatok szerint nagyjából 60 ezer exportőr cég van Magyarországon, de közülük azokat nem érinti az ügy, amelyek csak EU-tagországokba exportálnak, vagy olyan romlandó terméket visznek ki, amelyek biztosan elhagyják az uniót 90 napon belül. „Ha azt vesszük, hogy csak a cégek 5-10 százaléka lehet érintett, az is mintegy 3-6 ezer vállalkozást jelent” – mondta.

Ami pedig a visszakérhető áfa összegét illeti, annak megbecsüléséhez az EU-n kívüli országokba irányuló export értékét lehet alapul venni, amely az elmúlt öt évben a KSH-adatok szerint évi mintegy 3500 és 5500 milliárd forint közötti volt. Ha ennek a forgalomnak csak az egy százalékát érintette a határidő túllépése miatti áfa-fizetés, akkor is egy adott évben mintegy 35-55 milliárd forintos exportról van szó, amelyre vonatkozhatott az áfa befizetése. A visszakérhető adó értéke így a visszaigénylést biztosító több éves időszak miatt összességében elérheti a több tízmilliárd forintot.

A módosult áfatörvény is kifogásolható – A határidő túllépése esetén is fizetni kell

Az Európai Bíróság ítélete után az Országgyűlés módosította az áfa-törvényt. A január 1-jén hatályba lépett új rendelkezés szerint az exportőr cégeknek továbbra is fel kell számítaniuk az áfát, ha a termék 90 nap alatt nem hagyja el az EU területét, azonban utólag adómentességet kérhetnek, ha az áru kiléptetésére az eladástól számított 360 napon belül sor kerül. A szakértő szerint adott esetben az új szabályozás is kihívások elé nézhet, mivel a jogalkotó valójában az áfa-mentességre vonatkozó határidőt bővítette ki, miközben az Európai Bíróság valójában nem a határidőt, hanem az annak túllépését szankcionáló áfa-kötelezettséget kifogásolta, így ha egy cég önhibáján kívül (például hatósági zárolás esetén) túllépi a 360 napot, akkor ismét be kell fizetnie az áfát. A luxembourgi testület ugyanis azt mondta ki, hogy bírságot, pótlékot ki lehet szabni a határidő túllépése esetén, de egy áfa-mentes ügyletet nem lehet adókötelessé tenni.

Tar Gábor
 

VG.huszebbjovo.hu