Történelmi magyar nevének visszaállítását kéri a Csap-Záhony ukrán-magyar határátkelőhely mellett fekvő, ukránul hivatalosan Szolomonovének nevezett Tiszasalamon község magyar többségű lakossága.

A kárpátaljai magyarok által csak Salamonként emlegetett Árpád-kori magyar falu hivatalos neve a második világháborúig Tiszasalamon volt, majd a szovjet korszak elején Salamanave, végül 1964-től Szolomonovo, a független Ukrajna létrejötte után pedig Szolomonove lett. Nemrég Palkó Katalin magyartanár, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezetének elnöke és Kovács István, a református gyülekezet gondnoka beadvánnyal fordult a helyi önkormányzathoz, hogy az ukrán–magyar–szlovák hármas határnál elterülő, döntő többségében magyarlakta falu kapja vissza korábbi magyar nevét ugyanúgy, ahogy az 1990-es években visszaállították a környékbeli magyar falvak történelmi neveit – írta legfrissebb számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap.

A cikk szerint gondot jelent, hogy közigazgatásilag Tiszasalamonhoz tartozik az 1920-as években a csehszlovák hatóságok által létrehozott Sztrázs nevű kolónia, ahol a Kárpátokból betelepített ukránok utódai élnek. A két falurészből álló község területén élők körülbelül 70 százaléka magyar nemzetiségű, ők Tiszasalamon területén laknak, 30 százalékuk pedig ukrán, ők javarészt sztrázsi lakosok. A település történelmi magyar nevének visszaállítása ügyében összehívott falugyűlésen a tiszasalamoni magyarok kiálltak amellett, hogy vissza szeretnék kapni a község korábbi nevét, illetve új utcaneveket szeretnének, ám a sztrázsiak közül ezt többen ellenezték – olvasható riportban.

A hetilap beszámolója szerint egy Tiszasalamonban néhány éve házat vásárolt, csak ukránul beszélő nő a gyűlésen például arra hívta fel a helyi magyarok figyelmét, hogy milyen sok a faluban az üres ház, a magyar fiatalok elmennek Salamonból, s a helyükre várhatóan ukrán fiatalok költöznek majd, tehát nincs értelme az ukránul jól csengő Szolomonove nevet az ukránoknak nehezen kimondható Tiszasalamonra cserélni. A kérdésben népszavazást kezdeményező helyi magyarokat pedig azzal vádolta meg, hogy Magyarországról fizetik őket – írta a többi közt a beregszászi újság.

Kárpátalján egyébként a magyarlakta települések történelmi neveinek a visszaállítását még a szovjet peresztrojka idején kezdeményezte az 1989-ben alakult KMKSZ. Az újonnan létrejött ukrán állam hatalmi szervei kezdetben nem ellenezték a települések névvisszaállítását, így 1995 márciusában például az ukrán parlament egyszerre 27 kárpátaljai, köztük 23 magyarlakta település történelmi nevének törvényesítését hagyta jóvá. Az ukrán nacionalizmus nyugat-ukrajnai megerősödése miatt azonban az utóbbi években a kárpátaljai magyarok minden helységnév-visszaállítási kezdeményezése heves ellenállásba ütközik.

MTI – szebbjovo.hu

1322050380