A kormányszóvivő közölte, a válsághelyzet addig marad érvényben, amíg szükség van rá. Hangsúlyozta, mindenkinek – a valódi menekülteknek is – elemi érdeke, hogy véget érjen az illegális migráció.
Kovács Zoltán úgy fogalmazott, az ideiglenes biztonsági határzár kialakítása, a jogszabályváltozások, illetve a határ őrizetének megerősítése minimalizálni fogja az illegális migrációt.
Magyarország igyekszik a schengeni előírásokat a lehető legszigorúbban és legkövetkezetesebben alkalmazni, de szinte az egyetlen ország, amely betartja a nemzetközi szabályokat. Ha minden ország így tenne, a jelenlegi helyzet nem állt volna elő – mondta.
Magyarország törvényesség és a jog helyreállítás a határokon idén 200 millió eurót (62 milliárd forintot) fordított miközben, az Európai Unió 7 millió euró támogatást nyújtott erre a célra – közölte Kovács Zoltán.
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó elmondta, kedden délelőtt hatvan esetben intézkedett a rendőrség illegális határátlépés miatt. Közülük 45 embert a déli határon fogtak el, ők a határzáron keresztül vagy azt megbontva léptek magyar területre, ezért büntetőeljárást indítottak ellenük. Hozzátette: a megrongált kerítésszakaszokat haladéktalanul kijavították.
A főtanácsadó közölte, a Szerbia felől érkező migránsok két tranzitzónában – Röszkén és Tompán – nyújthatják be menedékkérelmüket. Itt regisztrálják személyes adatait, ujjlenyomatokat és arcképfelvételt készítenek, melyet rögzítenek az uniós adatbázisba.
A tranzitban tartózkodók ellátásáról a magyar állam gondoskodik. Amennyiben a menedékkérők ügyében 24 órán belül nem születik döntés a tranzitban kialakított szálláshelyekre kerülnek. A kérelmüket legkésőbb nyolc napon belül elbírálják a hatóságok, az érintettek két napon belül bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. Elutasító döntés esetén a migránst visszaküldik Szerbiába, ez azonban nem tekinthető kitoloncolásnak, hiszen a kérelmező a tranzitban jogilag nem lépett magyar területre – tudatta Bakondi György.
Hozzátette: a migráns a tranzitban nincs őrizetben, azt bármikor elhagyhatja.
A kísérő nélkül érkező kiskorúak gyermek és ifjúsági szakintézménybe kerülnek. A különleges ellátást igénylő személyeket – időseket, betegeket, kisgyermekes családokat – befogadó állomásokra szállítják, ügyükben a korábban megszokott eljárásban döntenek – mondta a főtanácsadó.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésére a kedden hatályba lépett törvénymódosítás adott lehetőséget. A szabályozás szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a Magyarországra érkező menedékjogi elismerést kérők száma egy hónapban átlagosan a napi 500 embert vagy két egymás utáni héten átlagosan a napi 750 embert vagy egy hét alatt átlagosan a napi 800 embert meghaladja.
Akkor is elrendelhető tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, ha tranzitzónákban tartózkodók száma meghaladja egy hónap alatt átlagosan napi 1000 embert, két egymás utáni héten átlagosan a napi 1500 embert vagy egy hét alatt átlagosan a napi 1600 embert.
Mindezek mellett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet akkor is elrendelhető, ha bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
Ezeket a feltételeket az országos rendőr-főkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének kell figyelemmel kísérnie, s jelezniük kell azok fennállását, illetve megszűnését.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetről a kormány dönt, az erről szóló rendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, de amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, az intézkedés meghosszabbítható.
(FOTÓ)
(MTI)