Drágábban, kisebb választékból rosszabb minőségű cigarettát vásárolhatnak majd a dohányosok a július 1-én nyitó trafikokban. A gyártók a legális piac összeomlásától tartanak, a kereskedők pedig attól, a megemelt árrés és a kibővített termékkör rontja az amúgy is gondokkal küzdő kisboltosok helyzetét. Az új trafikpályázatot ma írják ki.

„Azért nem pályáztam, mert előre láttam, hogy mi fog történni. Másrészt akkor még kisebb árrésről volt szó. Maradok az ajándékboltnál. Keddre tüntetést szervezünk, új pályázatok kiírását követeljük, mert felháborító, hogy énekesek és csókosok nyertek” – mondta a Világgazdaságnak Szabó Szabados Katalin, aki a fővárosban üzemeltet egy trafikot, és a trafikpályázat következtében egzisztenciájukat részben vagy egészében elvesztő embereket képviseletében nyilatkozott. Úgy látja, a folyamat eredményeként 1000 forint lesz egy doboz cigaretta, illetve kevesebb és rosszabb minőségű a választék.

A trafikpályázat eredményhirdetése után már így is méretes botrány kerekedett, de még egy kis olaj lesz a tűzre, hogy ma kell kiírnia az új pályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-nek 1417, zömében apró településre, ahol az első körben még csak nem is jelentkezett senki. Lázár János egyéni képviselői indítvánnyal gondoskodott róla, hogy ez másodszorra már ne fordulhasson elő. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt javasolta, a mostani 4–4,5 százalékról emeljék fel 10 százalékra a dohánykereskedelemben alkalmazott árrést.

„A dohány-kiskereskedelem csak hozzávetőleg 10 százalékos árrés esetén lenne önfenntartó” – mondta a Világgazdaságnak januárban Vámos György , az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Lázár új javaslatában is hasonló az indoklás: „a tízszázalékos árrés biztosítja a dohánybolt szerény jövedelmezőségét”. Az OKSZ azonban az árrés emelését a termékkört bővítése helyett javasolta, ám időközben a parlament ezt lehetővé tette egy törvénymódosítással.

A szövetség szerint helytelen döntés volt a bővítés, mivel így az új dohányboltok súlyosan veszélyeztetni fogják a környékbeli élelmiszerboltokat. Az élvezeti cikkek – köztük az alkoholos italok, üdítők, kávé, energiaital – értéke ugyanis a vásárlások 40 százalékát teszi ki, és ez a termékkör jelenik meg a trafikokban is. Ráadásul az élelmiszerek és élvezeti cikkek együttes forgalma – mennyiségben mérve – tavaly nyár óta hónapról hónapra csökken.

A hazai piac főszereplőit – BAT, Continental, Imperial, Róna és a Universal Leaf – tömörítő Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSz) is óvatosságra int a trafiktörvény legújabb módosító indítványa kapcsán. „A trafikok jövedelmezősége minden piaci szereplő érdeke, ám a 10 százalékos minimum árrés önmagában rendkívül kockázatos” – közölte a szövetség.

Szerintük a 10 százalékos minimum dobozonként várhatóan 130 forintos áremelkedést eredményezne, mely rövid idő alatt a legális piac összeomlásához, és a feketepiac felélénküléséhez vezetne. A legkonzervatívabb feketepiaci számítások mellett is az illegális termékek aránya rövid idő alatt 15 százalékra nőhet meg, ami az állami bevételek oldalán 2014 év végéig mintegy 45 milliárd forint bevételkiesést jelenthet.
Az MSZP is a trafikpályázatok eredményének érvénytelenítését követeli. Szerintük a dohánypiac újraosztása a korábban meghirdetett célokkal ellentétesen történt meg, 40 ezer család megélhetését veszi el, ráadásul jogorvoslati lehetőség nélkül.

A szocialisták úgy látják: a pályázatokon jelentős részben fideszes politikusok és barátaik érdekeltségei, illetve Fidesz-közeli cégek győztek. „A CBA igazgatósági tagjai, a Continental Dohányipari Zrt.-hez kötődő emberek vagy épp a Vimpex-csoport vezetői” – sorolta Mesterházy Attila pártelnök. Emlékeztetett, a dohánypiac újraosztását eleve Sánta János, a Continental dohánycég vezetője kezdeményezte, sőt besegített a törvény megírásába is. A dohány-kiskereskedelmi törvény módosításakor Lázár János erről úgy nyilatkozott: szerette volna, hogy a a jogszabály megalkotásában legyen szerepe a Continentalnak, mivel egy magyar dohánygyártóról van szó.

Lázár szerint kettős mércét alkalmaznak azok, akik hosszú éveken keresztül nem emelték fel szavukat a multinacionális cégek nyolcszázalékos haszna ellen, de sajnálják a magyar kis- és középvállalkozásoktól a tíz százalékot. „Ezzel a magyar vállalkozók érdekei helyett ismételten a nemzetközi cégek érdekeit védik” – közölte a politikus. Emlékeztetett, hogy a kormány korábban széles körben egyeztetett az Európai Unióval.

Állami szoftver a pénztárgépbe

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapján ugyanakkor már elérhető, hogy a nyertes pályázóknak május 6. és május 23. között milyen tartalmú koncessziós szerződést kell aláírniuk. „A Jogosult/Koncessziót gyakorló kijelenti, hogy a tevékenység megkezdésekor saját költségén kiépítve rendelkezni fog olyan elektronikus pénztárgéppel, vagy azzal egyenértékű elektronikus nyilvántartó-rendszerrel, mely képes arra, hogy napra pontos készletnyilvántartást vezessen, és alkalmas arra, hogy az illetékes szervekhez az adatokat online kapcsolat útján továbbítsa. Ha és amennyiben a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. olyan egységes nyilvántartó szoftvert kínál fel, amely a fenti követelményeknek megfelel, akkor a Jogosult/Koncessziót gyakorló vállalja, hogy saját költségén elsősorban ezt veszi igénybe” – áll a dokumentumban.

Szintén fontos része a szerződésnek, hogy a széles dohánytermék-választékot úgy kell biztosítani, hogy legalább három különböző, magyarországi illetőségű dohánygyár és legalább három különböző, nem magyarországi illetőségű dohánygyár által gyártott dohánytermékek a polcokon legalább 10-10-10 százalékos arányban megjelennek.

„Annak fényében, hogy Lázár államtitkár úr javaslatot nyújtott be a dohánytermékek árrésének 10 százalékra való emeléséről, a Coop megfontolja az ismételten kiírt pályázaton való indulást” – mondta a Világgazdaságnak Komoróczki István Coop-szóvivő. A cégcsoportot alkotó 1100 vállalkozó mintegy 800 koncessziós jog megszerzését tűzte ki célul, de ennek csak körülbelül egyharmadát nyerték el.

Körülbelül 200 üzlethelyiséget is felajánlottak a koncessziót elnyerő, külsős magánszemélyeknek és vállalkozásoknak, és az egyeztetések során dől el, hogy ebből mennyire tartanak igényt a koncessziót elnyerők. A CBA pedig közölte: a pályázat benyújtásáról a vállalkozások önállóan döntöttek, így nincs kimutatásuk arról, hogy a kötelékükbe tartozó vállalkozások közül kik és hányan adtak be nyertes pályázatot.

Demeter KálmánVég MártonVilággazdaság Online VG.hu

1367235840