A március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a biztosításoknál is hoz változást, a módosítások érintik az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint az ezeket támogató informatikai rendszereket is – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) csütörtökön az MTI-vel.

Az új Ptk. életbe lépése közel 12 millió biztosítási szerződést érint valamilyen módon, így például több ponton egyszerűsítheti, gyorsíthatja a biztosítási ügymenetet. Tartalmaz az ügyfelek számára kedvező fogyasztóvédelmi módosításokat is, ezek egyike, hogy a biztosítási szerződés nem szűnhet meg automatikusan attól, hogy a szerződő elfelejti befizetni az esedékes díjat. A biztosítónak minden esetben írásban, póthatáridő kitűzésével kell felhívnia a szerződő figyelmét a teljesítésre. Amennyiben mégis megszűnik a szerződés – a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésével – a szerződő kérheti a biztosítótól a biztosítási fedezet helyreállítását.

Szintén a fogyasztói érdekeket – és a korszerű kommunikációs eszközök elterjedését – jelzi, hogy az új törvény már nem köti írásbeliséghez a szerződés létrejöttét. Az eddiginél szélesebb körben ismerik el az új, korszerű kommunikációs eszközök közötti üzenetváltás írásbeliségét, ami várhatóan egyszerűsíti és gyorsítja a biztosítási ügymenetet.

Változik a kártérítés szabályozása is, amelyben lényegi eltérés a korábbi gyakorlathoz képest, hogy az új törvény alapján megszűnik a nem vagyoni kártérítés, helyette a jövőben úgynevezett sérelemdíjat kell fizetniük a károkozóknak – vagy helyettük a biztosítóknak. A sérelemdíjnak elégtételt kell nyújtania a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kielégítésére, ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a jogsértés szankcionálására is. Összegét a bíróság – az eset körülményeire, például a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére figyelemmel – fogja megállapítani.

A MABISZ emlékeztet rá, hogy a jövőben a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai, valamint vezető állású munkavállalói magánvagyonukkal felelnek azokért a károkért, amelyeket okoznak akár magának a társaságnak, akár harmadik személynek. Számukra védelmet jelenthet – e kockázatok kiküszöbölésére – a vezető tisztségviselőkre köthető felelősségbiztosítás, amely kifejezetten a vezetők tevékenysége során, annak következtében okozott károkra nyújt fedezetet.

A múlt év végén mindössze 320 ilyen szerződés alkotta a piacot, miközben a mostani módosítás több mint 300 ezer gazdasági társaság és még néhány ezer más formában működő jogi szervezet első emberét érintheti. Külföldön ezzel szemben jóval nagyobb hagyománya van az ilyen típusú védelemnek – állítja a MABISZ.

(MTI)