Ukrajna területi integritásának problémája egyre inkább előtérbe kerül az országban és körülötte végbemenő fejlemények láttán.

Az új ukrán kormányfő, Arszenyij Jacenyuk máris a világ nagyhatalmaihoz fordult, felszólítva azokat, hogy „garantálják Ukrajna területi integritását és egységét”. Jacenyuk utalt a budapesti memorandumra és felszólította a résztvevő országokat, hogy tegyenek eleget vállalásaiknak.

A budapesti memorandumot 1994. december 5-én írta alá Ukrajna, Nagy-Britannia, Oroszország és az USA. Az egyezmény Ukrajna atommentes státuszának szavatolására vonatkozott. Washington, London és Moszkva többek között vállalta, hogy garantálni fogja az ország szuverenitását és biztonságát. Az azóta eltelt húsz év alatt a nevezett okmányt nem nagyon emlegették.

Most a helyzet módosult: az ország nyugati térségeiben a nacionalizmus tébolygása jogszerűen az ott élő etnikai csoportok, többek között lengyelek, magyarok és románok aggodalmát váltja ki. A krími helyzet pedig gyakorlatilag kikerült a kijevi hatóságok ellenőrzése alól, ami oda vezetett, hogy a félsziget valóságos „forró ponttá” vált. A helyzet destabilizálódása elsősorban a nyugati határ menti térségeket veszélyezteti: a magyar lakta Kárpátalját és a román lakta Bukovinát.

A kárpátaljai magyarok jelenleg sokkal inkább integrálva vannak Magyarország politikai, gazdasági és kulturális-nemzeti életébe, mintsem a bukovinai románok Románia életébe. Ebben szerepet játszott a mai magyarországi hatóságok aktív politikája az egységes kulturális-nemzeti térség eszméjének előremozdítása terén, a magyar nemzetiségűek magyar útlevéllel való ellátása, a vonatkozó humanitárius programok megvalósítása. A helyzet arra készteti az ukrajnai magyarokat, hogy távolságot tartsanak a kijevi szenvedélyek tombolásától, de egyben a magyar lakta vidékek válnak ezzel a fő esélyessé az Ukrajnából való „kiválásra”, ha a szembenállás átkerül a Kárpátok bércén.

Bukovina 1940-ben került Ukrajna kötelékébe, és az Ukrajnához csatolás körülményei miatt óhatatlanul szélesebb regionális geopolitikai folyamatok túszává válhat most, beleértve a Dnyeszter-menti rendezést és a határos Moldovát. Bukarestben egyre hangosabban beszélnek arról, hogy le lehetne mondani Dnyeszter-mentéről Moldova és Románia uniójának gyors megvalósítása, vagy legalábbis Chisinau uniós csatlakozása érdekében.

Pjotr Iszkenderov
hungarian.ruvr.ru