A két politikus munkaebéden tekinti át a kérdéseket, majd délután közösen áll az újságírók elé.
Ami az ukrajnai válságot illeti, ezekben a napokban úgy tűnik, hogy az érintett felek hajlandóak a – részben Merkel személyes részvételével kidolgozott – február 12-i minszki megbékélési intézkedéscsomag végrehajtására, bár a törékeny tűzszünet még ma sem érvényesül teljes mértékben. Az EU két hét múlva újabb csúcstalálkozót tart, és az elkövetkező napok fejleményeitől függ, hogy a tagállamok vezetői kénytelenek lesznek-e tovább szigorítani az Oroszország elleni szankciókat. A döntésben kulcsszerepe lesz Merkelnek, az esetleges döntéshozatal előkészítése, az előzetes javaslatok kidolgozása pedig a Juncker vezette brüsszeli bizottság feladata.
A menekültügy főként az EU-ba a Földközi-tengeren át igyekvő illegális migránsok tömeges tragédiái nyomán került a lapok címoldalára, de az unióban már hosszabb ideje napirenden van a menekültpolitika újragondolása. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok az eddiginél jobban megoszthatnák egymással a menekültek befogadásának terheit, de általános egyetértés még nem körvonalazódott a témában.
Az európai és az észak-amerikai gazdasági térség között kialakítandó szabadkereskedelmi övezet ügyét mind Juncker, mind Merkel pártfogolja, ám az unió szintjén csakúgy, mint Németországban jelentős a politikai ellenállás és súlyosak a társadalmi aggodalmak, részben környezet-, egészség-, illetve általános fogyasztóvédelmi szempontból, részben pedig a helyi kistermelők érdekeinek szempontjából.
Az Európai Bizottság májusban kíván előállni az egységes európai digitális piac megteremtésére vonatkozó elképzeléseivel. Németország mint az EU vezető nemzetgazdasága érthető módon erőteljesen törekszik érvényesíteni saját érdekeit a tervezett uniós szintű szabályozásban. Ebben az is segíti, hogy a digitális társadalom kérdéseinek biztosa az Európai Bizottságon belül a német Günther Oettinger.
(MTI)