Angela Merkel a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy az EU keleti partnerségi programjának három tagja, Moldova, Grúzia és Ukrajna “saját szuverén döntése” alapján társulási szerződést kötött az EU-val, Oroszország pedig éppen ezeknek az országoknak okoz “nehézségeket”.
Moldova “évek óta szenved” a Dnyeszter melléki terület körül kialakult konfliktus miatt, Grúzia pedig a Dél-Oszétia és Abházia körüli “befagyott konfliktus” miatt, míg Ukrajnát a Krím elcsatolása és az ország keleti részén dúló harcok sújtják, és a Nyugat-Balkánon az tapasztalható, hogy Moszkva “politikai és gazdasági függőségek kialakításra törekszik egyes országokban” – mondta a kancellár.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e a balti államokat is a Moszkva által nehézségekkel sújtott országok csoportjába sorolni, kijelentette, hogy a kollektív védelem elve valamennyi NATO-tagországra vonatkozik, így a három balti államra, de akár Lengyelországra is. Ennek jegyében a szövetség például hozzájárul a Baltikum légterének biztosításához és létrehoz egy új gyorsreagálású erőt – tette hozzá.
Ugyanakkor “a baltikumi háború kérdése nem merül fel”, és a NATO az Oroszországgal kötött szerződés előírásaihoz igazodva erősíti jelenlétét a szövetség keleti határvidékén – emelte ki Angela Merkel.
Azzal kapcsolatban, hogy mind a három élő elődje – Helmut Schmidt, Helmut Kohl és Gerhard Schröder – helytelennek tartja az ukrán válságban követett politikáját, és elsősorban az Oroszország elleni gazdasági szankciókat bírálja, Merkel hangsúlyozta: az a meggyőződése, hogy az Oroszország tevékenységére adott közös európai válasz helyes, és nem maradhat következmények nélkül, hogy Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását és területi épségét, amelynek biztosítására az 1994-es budapesti memorandum aláírójaként kötelezettséget vállalt.
Arra a kérdésre, zavarja-e, hogy miközben a szankciók meghosszabbítására törekszik, német gazdasági vezetők Moszkvába utaznak tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a kancellár elmondta, hogy a személyre szabott büntetőintézkedések csupán azt tiltják, hogy bizonyos személyek Oroszországból beutazzanak az EU-ba, az pedig nem tilos, hogy német gazdasági vezetők tárgyaljanak orosz vállalkozókkal és politikusokkal. Hangsúlyozta, hogy kormányának az ukrán válságban folytatott politikája a német gazdaság “széles körű támogatását” élvezi, annak ellenére, hogy némelyik céget megterhelik a szankciók.
(MTI)